A magyar építész-szakmai körökben is komoly gondolkozás folyik arról, hogy hogyan lehetne a smart city – okos város koncepciót városainkra is alkalmazni. Nemrég külön konferenciát szerveztek ennek a témának, januárban a fővárosi önkormányzat pedig elfogadta a „Budapest mint okos város” víziót, amit egy szakmai szervezettel közösen dolgoztak ki (a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete). Kihasználva a nagy az érdeklődést, érdemes talán a nem szakmabeliek számára is mélyebben bemutatni a téma alapvető kérdéseit. Érdekes például, hogy a fenntarthatóság és az urbanizáció fejlődése miként érhet minél szorosabban össze. Lássuk hát, hogy mik a fő mondások a smart city koncepcióról, mit tud az éltanuló Dánia felmutatni, és mi a helyzet hazánkban.

Először is jó tisztázni, hogy az okos város koncepciónak nincs hivatalos definíciója. Tekintsünk rá most úgy, mint az internet-éra technológiáinak a városok fejlesztésében való hasznosítására. Gondolom többeknek kapásból ezer meg egy fejlesztési lehetőség jut ezzel kapcsolatban az eszébe: a megélhetési költségek csökkentése, hatékonyabb közlekedési megoldások, a megújulóenergia beépítése a városok energiaigényének kiszolgálásába, a településhatáron belül mindenhol elérhető gyors és ingyenes wifi-hálózat, LED-es közvilágítás stb.

Itt érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az okos város koncepcióban való gondolkozás nem egy úri huncutság, amit jobb, ha meghagyunk Bécsnek, Szingapúrnak és Torontónak – hadd szórakozzanak csak ezek a gazdag nyugati országok a koncepcionálisan épített intelligens környezetük fejlesztésével –, hanem ennek az előnyeit már mi is hasznosíthatnánk.

Az okos város koncepció sokszor említett tételmondata az, hogy az Egyesült Nemzetek számításai szerint 2050-re a világ lakosságának nagyobb része városokban fog élni. Ez egyértelmű kihívásokat támaszt majd nemcsak a várost működtetők felé, de a felhasználók, azaz a városi lakosság irányába is. Ezekre a problémákra is szolgál megoldásokkal az okos város koncepció.  

Egy igen jó példa – már megint Dánia

 
                                                         Életkép Koppenhágából

Az egyik vezető tervezője-hasznosítója az okos város koncepciónak nem más, mint Dánia. Itt példaértékű elképzelésekkel előre próbálnak tervezni az időben, legalábbis mindennek a kommunikálásában nagyon határozottnak tűnnek: „Dánia eldöntötte, hogy vezetni fogja az átmenetet a zöld gazdaságba, és 2050-re függetlenedik a fosszilis tüzelőanyagok használatától.”  – olvashatjuk a State of Green weboldalán, ez az ország ilyen irányú törekvéseinek hivatalos bemutatkozó csatornája.

Ennek a haladásnak az egyik eredménye például, hogy a dán önkormányzatok több mint fele felállította már az elektromosautó-megosztó hálózatot a városaikban, a közadatoknak mindenki számára elérhető platformot dolgoztak ki, éltetik és keltetik a startup-okat, amik ezekre a kihívásokra dolgoznak ki üzleti megoldásokat, és az egyetemeik ilyen irányú kutatási támogatásait is megemelték. Mondhatni szőnyegbombázás-szerűen álltak neki a kihívás megoldásának. Mindezek rendszerét az üzleti élet és a kutatók segítségével fejlesztették ki, ráadásul vélhetően a politikai célokkal is egyensúlyba hozták. Tehát rendszerekben gondolkozva, a különböző érdekeltségű szférákat összehangolva próbálnak haladni, ami nagyon szimpatikus és előremutató.

Az okos város koncepciónak 6 dimenziója van, amit a dániai példából is ki lehet olvasni – ez mindenképpen segít rendszerezni azt, hogy miben érdemes gondolkoznunk, ha erről a témáról beszélünk:  

1. okos gazdaság – megnövelt produktivitás, vállalkozási készség és változási képességet;
2. okos mobilitás – infokommunikációs eszközökkel összehangolt közlekedési megoldások;
3. okos környezettudatosság – az erőforrások fenntartható módon történő felhasználása;
4. okos közösségek – a diverzitást, a kreativitást és a közéletben való részvételt alapértékként kezelő közösségek;
5. okos életmód – a lakhatás, egészségügy, és biztonság szintjének okosítása
6. és okos kormányzás – átlátható, megtervezett, egyeztetett politikai stratégiák, amik az összehangolást hivatottak segíteni.

Mielőtt azonban rögtön kettőt is kérnénk a dán modellből, hozzá kell tenni, hogy mindezeket a célokat támogatja az ország gazdasági fejlettsége, digitális kultúrája, és úgy alapjában az emberek gondolkodásmódja, ami lehetővé teszi a technológia által vezérelt fejlődést és a zöld gazdaság kialakítását.

Magyar városok és az okosítás

Egy érdekesen merész kijelentés a múlt héten megrendezett magyar Smart City konferencia alapján az volt, hogy ezen technológiák alkalmazásában Magyarország nincsen lemaradva, sőt. Azt lehetett olvasni a sajtóban, hogy a nálunk épülő okosotthonok például megegyeznek a legújabb nyugat-európai épületekkel, míg a városi közlekedésben alkalmazott megoldások is a legújabb trendeket követik. A szemünk előtt zajló negyedik ipari forradalom vívmányai tehát Magyarországot sem kerülik el, a digitalizáció, a big data, az Internet of Things, az okosodó városok és otthonok, az önvezető autók, az intelligens üzemeltetési rendszerek, a robotizáció, az e-kereskedelem és a világot átszövő hálózatok már közel sem a jövő, hanem nagyon is a jelen témái.

Emellett a másik releváns állítás az a magyar viszonyokkal kapcsolatban, hogy érdekes módon Budapest – legyen akármilyen vízfejű is ez az ország – le van maradva az okos rendszerek alkalmazásában egynémely vidéki városhoz képest. Ettől eltérő vélemények is vannak persze, amelyek szerint Budapest is okosváros már. A fővárosi okos város víziót januárban fogadta el a Fővárosi Közgyűlés, és most azon dolgoznak, hogy az elméletből konkrétumok jöjjenek létre. A koncepción dolgozó Magyar Környezettudatos Építés Egyesület elnöke, Barta Zsombor nemrég úgy fogalmazott, hogy „a munka fontos kérdése a megújuló energiaforrásoknak a rendszerbe történő integrálása”. Ez a szemléletmód nagyon is támogatandó, és azt már csak remélni lehet, hogy az elképzelések meg is valósulhatnak a közeljövőben.

Kép forrása: Smart Budapest - Budapest okos város jövőképe munkaanyag. 2017. január.  

Annak az állításnak a megalapozottságát, hogy Budapest le van-e maradva a vidékhez képest a smart city tervezésben, nem tisztem felmérni. Mindenesetre ténylegesen megfigyelhetőek olyan eredmények például Kecskeméten, Kaposváron, Miskolcon, Debrecenben, amik előremutatóan támogatják az információtechnológiák felhasználását a közösségek szervezésében. Egy nagyon érdekes példatárat lehet átböngészni a Lechner Ödön Tudásközpont platformján a konkrét helyi példákról.

Kaposvár esete jól példázza ezt. Az elmúlt három évben 2345 korszerűtlen lámpatestet cseréltek ki LED-es technológiájúra, biztosították a távszabályozás lehetőségét és ezzel évenként 21 millió forintot spóroltak meg. Továbbá másfél éve teljes egészében új, földgázüzemű járművekből álló autóbuszflotta szolgálja a helyi közlekedést, a cukorgyár biogázüzeme közintézmények egész sorát látja el fűtési energiával, a város parkjainak és játszótereinek jelentős részén pedig már megvalósult a napelemes világítás. De terveznek még nyolc elektromos töltőállomást építeni a városban, az önkormányzat elektromos autókat készül vásárolni, és 2017 őszétől két, magyar gyártmányú elektromos buszt is forgalomba akarnak állítani. Egy átfogó városkorszerűsítési program eredményeként a közintézményekre napenergiát hasznosító elemek kerülnének.

Remélhetőleg mindebből látható, hogy az okos város jelenség egy hasznos jövőtervező eszköz, ami kifejezetten magas ambícióra és egyben éles változtatásokra adhat okot és reményt, ha rendszer szinten meg van tervezve. Viszont fontos hangsúlyozni azt, hogy egy folyamatról és nem pedig egy egyszer teljesítendő végcélról szól ez a gondolkozás. Ilyen értelemben az okos helyett az okosabb volna a kifejezőbb megfogalmazás.

Én egyébként nem számítok rá, hogy egyhamar jól szervezett egységként vesszük magunkra az okos technikákat itthon is, de annak szerintem sokan örülnénk, ha okosabban, szervezettebben, tudatosabban tervezhetnénk meg a városainkat. Bár ahogy az lenni szokott, rengeteg tisztázatlan részletet ki kell még dolgozni, de talán az irány jó, és most jó pályán haladunk ebben mi is.

Források: Porfolio1, Portfolio2,  CPH Post, HuGBC, Index, Magyar Idők

A Budapest mint okos város koncepció terve és az azt összefoglaló cikk itt érhető el:
http://k.blog.hu/2017/04/19/budapest_okos_varos

Az okos városok magyar megoldásainak listája a Lechner Ödön Tudásközponttól:
http://okosvaros.lechnerkozpont.hu/hu

Az EU-által finanszírozott smart city tanulmányok elérhetősége:
https://ec.europa.eu/energy/en/studies

A State of Green dán példa bemutatása:
https://stateofgreen.com/en/sectors/intelligent-energy/smart-cities

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!