IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

  • tireless treehugger: Szerintem a zöld iparágak és környezetvédelem már önjáróak. Innentől már nem kell politikai segíts... (2017.11.17. 21:07) Egy emberfeletti ambíció margójára
  • Éhesló: @tireless treehugger: az egyszerű tanult ember utána olvas és megérti, hogy a föld történetében eg... (2017.11.14. 18:44) Mi folyik Bonnban?
  • tireless treehugger: Úgy van vele az egyszerű tanult ember hogy elgondolkodik az évi 40 mrd tonna co2 kibocsájtáson és ... (2017.11.13. 22:13) Mi folyik Bonnban?
  • Éhesló: Még valami: www.researchgate.net/post/How_does_ever-changing_Global_Climate_maintain_its_Dynamic_E... (2017.11.13. 19:37) Mi folyik Bonnban?
  • Éhesló: A tudósok nagy része nem "tagadja a klímaváltozás tényét". Azt tagadja (velem együtt), hogy ennek... (2017.11.13. 19:15) Mi folyik Bonnban?
  • Utolsó 20

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (2) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) biomassza (10) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) Csernobil (1) csernobil (1) csomagolóanyagok (1) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (5) elektromos autózás (1) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (1) élelmiszeripar (3) élelmiszerpazarlás (3) élelmiszertermelés (4) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (1) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (1) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (43) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (24) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (49) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (9) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (3) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (2) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (16) fenntartható (3) fenntarthatóság (76) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (24) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (71) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (1) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (27) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (23) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (39) gazdasági növekedés (26) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (2) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (3) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (2) hulladékhasznosítás (15) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (1) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (4) klímaváltozás (6) klímavédelem (48) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) környezeti cél (37) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (1) környezettudatos (2) környezetvédelem (2) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) légszennyezés (1) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (14) megújuló energiaforrások (83) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (1) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (2) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (3) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (5) napenergia (41) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okos megoldások (1) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (218) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (1) Smart Energy Management (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (36) szélerőmű (1) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (6) széndioxid (3) szénerőmű (1) szerverparkok (1) szmog (1) szolártechnológia (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (41) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (36) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (4) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (2) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

Alteo

chp_cash_investment.jpgA befektetők körében Magyarországon ma még számos félreértés kering annak kapcsán, hogy mit jelent az, hogy egy vállalat fenntartható módon működik. Sok befektető számára a „fenntartható vállalat” szókapcsolat azokat a jellemzően környezeti tekintetben zöld vállalatokat jelenti, amelyek működésének fókuszában az alternatív energetikai lehetőségek kiaknázása vagy a környezetvédelemhez köthető „zöld” tevékenységek állnak, holott a fenntartható vállalatműködés közel sem csak ezt jelenti. A fenntarthatósági dimenziók – környezeti, társadalmi és gazdasági/vállalatirányítási – közül befektetői szempontból egyáltalán nem biztos, hogy csak a környezeti dimenzió megléte jelenti azt, hogy a vállalat részvényeinek megvásárlásával egy fenntartható üzletbe invesztáltuk megtakarításainkat.

Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában a befektetők egyre inkább keresik azokat a vállalatokat – és tekintik az ezekbe invesztált forrásokat fenntartható befektetésnek –, amelyek elsősorban a fenntarthatósági dimenziók közül a társadalmi és a gazdasági/vállalatirányítási területeken erősek, függetlenül attól, hogy a működésük középpontjában milyen terület áll.

Az angol terminológia szerint a vállalati fenntarthatósági dimenziókat együttesen általában ESG-ként – Environment, Social, Governance – jelölik. Amíg a magyar terminológia elsősorban gazdasági dimenzióként utal az angol nyelvterületen governance-ként meghatározott dimenzióra – ez utóbbi megközelítés sokkal komplexebben vizsgálja egy-egy vállalat ezen a területen kifejtett gazdasági tevékenységét. Érdemes tehát hazánkban is egyre inkább ezt a terminológiát használni.

A fenti kérdéskör kapcsán egyre több érdekes elemzés lát napvilágot, konkrét példákon mutatva be ennek a két utóbbi fenntarthatósági dimenziónak a fontosságát a helyes befektetői döntések meghozatalában. Ez a fajta szemlélet voltaképpen életre hívott egy külön részleget a nagyobb befektetési alapok irányítási rendszereiben – ezek feladata, hogy elemzések és kutatások alapján javaslatot tegyenek a portfóliójukban lévő vállalatoknak arra, hogy az egyes fenntarthatósági dimenziókban milyen intézkedések mentén javíthatják teljesítményüket, és így összességében eredménytermelő képességüket.

A társadalmi – azaz a Social – dimenzió kapcsán az egyik eklatáns és sok elemzésben visszatérő példa a női vezetők arányának és az adott vállalat gazdasági teljesítményének a kapcsolata. Még 2012-ben készített a Credit Suisse kutatási részlege egy tanulmányt ennek kapcsán, amely egyértelműen kimutatta, hogy hölgyeket a legfelső vezetői szinten alkalmazó vállalatok eredménytermelő képessége (a tanulmány terminológiájában a tőzsdei kapitalizációja) jelentősen magasabb, mint az őket a legfelső vezetői testületekbe nem delegáló cégeké.

Hogy ez a számok szintjén mit jelent, azt jól szemlélteti a lenti ábra:

chp_20170319_tablazat.jpg
A fenti megállapítás mentén egyébként a Pax World Investments nyolc tőzsdei nagyvállalatnak javasolta, hogy vezetői testületeinek nemi arányát javítsa, amelyek közül öt – köztük az eBay – meg is fogadta a tanácsot és jelentősen növelte az elmúlt években a női vezetők arányát a vállalat irányító testületeiben.

A vállalatirányítási – Governance – dimenzió kapcsán viszont jellemző példaként az írások nem egy befektetési, hanem egy „nembefektetési” történetet idéznek nagyobb számban. Ebben a sztoriban az adott pénzügyi alap – Parnassus Investment – a befektetők határozott kérésére sem tett pénzt a Valeant gyógyszergyártó vállalatba, mert az üzleti modellt nem tartotta fenntarthatónak. Az alap szakértőinek helyes meglátását igazolta, hogy a gyors felfutást követően a Valeant papírja 86 százalékot zuhantak 2016-ban, miközben a vezérigazgatót bíróság elé állították.

Hasonlóan érdekes – és a nagy befektetési alapok által is vizsgált – mutató a vállalatvezetők fizetésének növekedési üteme és az adott cég eredménytermelő képességének javulása közötti korreláció vizsgálata. Ez egyébként azt mutatja, hogy azoknál a cégeknél, ahol az előbbi mértéke jelentősen megelőzi az utóbbi növekedésének ütemét, ott az eredménytermelő képesség középtávon mindenképpen csökkenni fog, míg ahol a kettő kéz a kézben jár, ott jelentősen emelkedik a vállalat eredménytermelő képessége hasonló időtávon. Emiatt is népszerű és teljesen elfogadott gyakorlat a nyugati országokban, hogy a menedzsment saját részvényekkel rendelkezik az adott vállalatban, hiszen ez is motivációt jelent a sikeres és hosszú távon fenntartható működtetésre.

A fentiekből is látszik, hogy érdemes a befektetőknek egyrészt újragondolniuk a fenntartható vállalat szókapcsolat valódi jelentéstartalmát, másrészt a vállalatoknak is fontos megérteniük, hogy egy-egy „zöld” beruházás a társadalmi és a vállalatirányítási dimenziók elhanyagolása mellett még egyáltalán nem teszi fenntarthatóvá az adott véget. Hiszem, hogy amennyiben ez a három dimenzió egymással összhangban kerül be egy-egy cég működési filozófiájába, akkor számtalan sikerese tőzsdei midcap történetnek lehetünk tanúi akár Magyarországon is.

 Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

http://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr6012350125

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Ismét egy címlapos cikk, melyben ugyan már vannak adatok, de lopva, adatforrás megjelölés nélkül.

Ez valami olyan penetráns módon primitív, hogy egy jobb középiskolában a tanár már büntet érte az esszében való ilyen megjelenítés során.

No ennyit is ér.
A szerzője (plagizátora, tolvaja) is.