IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (2) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (3) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) biomassza (10) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csernobil (1) Csernobil (1) csomagolóanyagok (1) CSR (1) dagály (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (4) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (1) élelmiszeripar (3) élelmiszerpazarlás (3) élelmiszertermelés (4) ellátásbiztonság (2) Élő Bolygónk (1) emberiség (1) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (1) energetika (3) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (43) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (24) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (4) energiatermelés (46) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (7) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (3) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (2) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (1) faház (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (9) fenntartható (3) fenntarthatóság (75) Fenntarthatóság (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (24) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (67) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (1) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (27) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (22) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (39) gazdasági növekedés (25) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (2) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) hulladék (3) hulladékégetés (1) hulladékfeldolgozás (1) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (2) hulladékhasznosítás (14) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (1) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) keop (2) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (4) klímaváltozás (6) klímavédelem (46) klímavédelmi célok (2) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) környezeti cél (33) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (1) környezettudatos (2) környezetvédelem (2) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (1) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) légszennyezés (1) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (11) megújuló energiaforrások (79) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (1) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (2) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (3) művészet (1) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (5) napenergia (39) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (2) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) Ocean Cleanup (1) offshore szélerőműpark (1) ökolábnyom (1) okos megoldások (1) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfolioblogger (213) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) régiók (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (2) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (1) Smart Energy Management (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (34) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (6) széndioxid (3) szénerőmű (1) szerverparkok (1) szmog (1) szolártechnológia (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (38) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (2) Tiszta Energia Terv (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (4) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (36) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (4) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (2) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

Alteo

Sapka, sál, gázálarc!

2017.03.10. 12:09

a_szmog_minden_nagyvarosban_nagy_veszelyt_jelent.jpgSzmogriadó - január végén napokra korlátozták ennek okán egyes, alacsonyabb környezetvédelmi kategóriába tartozó gépjárművek közlekedését Budapesten, okozva ezzel bosszúságot több ezer ember számára. Ugyanakkor nem feltétlenül a gépjárműforgalom volt a legfőbb okozója a levegőminőség jelentős romlásának az említett időszakban – a gépjárművek korom és porkibocsátása ugyanis mindössze csepp a tengerben, amennyiben a levegőszennyezés kérdéskörét vizsgáljuk. A magas korom- és szállópor-koncentráció oka – emiatt rendelték el a fővárosban a szmogriadót – elsősorban a fűtési rendszerek, és azon belül is leginkább az egyéni fűtési megoldások elavultságában rejlik.

Habár lassan talán vége az igazán kemény hidegekkel járó időszaknak és a szekrénybe kerül a kesztyű és a sapka, mégsem szabad minden szó nélkül elmenni az idei tél tanulságai mellett. A szmogriadó és a gépjárművekre elrendelt forgalomkorlátozás több dologra is ráirányította a figyelmet. Ezek közül kettőt érdemes kiemelni: egyrészt, hogy a magyar utakon mennyi alacsony környezetvédelmi osztályba tartozó gépjármű közlekedik (a forgalomkorlátozás ideje alatt szinte kiürültek a budapesti utak, ami annak is köszönhető, hogy sok olyan fenntartható módon gondolkodó tulajdonos is letette az autót, akinek egyébként nem lett volna kötelező – és ez örvendetes fejlemény!); másrészt, hogy mennyire elavult a hazai fűtési rendszerek többsége (hiába ürültek ki az utcák, a szmoghelyzet nem változott számottevően ettől).

Az ügy fontosságát bizonyítja, hogy Magyarországon évente tízezernél is több ember hal meg idejekorán a kis átmérőjű szálló por okozta légúti megbetegedések miatt. Plusz a rossz levegőminőséghez kapcsolódó közgazdasági témájú kutatások kimutatták, hogy a közel sem megfelelő levegőminőség és emissziós hatások – beleszámolva az egészségügyi kiadásokat, a háztartások költségvetését és a munkáltatókat terhelő kiadásokat (pl. táppénz, termeléskiesés) – évente több mint 1000 milliárd forintos költséggel járnak.

Rossz hír, hogy alapvetően sajnos egyik területen sem lehet egyik napról a másikra csodát tenni. Az átlagos magyar háztartások vagyoni és jövedelmi helyzete még mindig inkább a külföldről behozott, ma már környezetvédelmi szempontból elavult autók tömeges beszerzését teszi csak lehetővé – gondoljunk bele, hogy az utakon mennyi 10-12-15 éves autó közlekedik újabb sorozatú rendszámmal. És nagyjából ugyanez a helyzet a lakásenergetikai fejlesztések területén is, habár ezen a téren valószínűleg nagyobb tömegeket képes megmozgatni a kormány támogatási rendszere, mint a közel tízmilliós vételárú elektromos autók vásárlásához és üzemeltetéséhez nyújtott támogatás.

Igazából a lakásenergetika támogatása sok egyéb ok mellett az emisszió tekintetében is üdvözlendőbb. Elég csak figyelembe venni, hogy a szállópor-szennyezés több mint kétharmada a fűtés mellékterméke, míg a közlekedés és az ipar mindössze szektoronként alig tíz-tíz százalékkal járul hozzá a teljes mennyiséghez.

Hogy miért ilyen magas a lakóépületek emissziós, levegőszennyező hatása annak több oka is van – egyrészt az épületek jelentős része energiapazarló, tehát jóval több energia (és ebből fakadóan intenzívebb „tüzelés”) kell az ingatlanok felfűtéséhez. Másrészt a technika, amit erre használunk, szintén nem nevezhető a legmodernebbnek. Elég csak arra gondolni, hogy főleg vidéken mekkora a vegyes tüzelésű kazánok, kandallók, cserépkályhák vagy egyéb szilárd tüzelőanyagot igénylő fűtőeszközök aránya. Az elmúlt 8-10 évben ezek reneszánszukat élték, és hiába a rezsicsökkentés, sokan váltották ki ezekkel az eszközökkel a gázfűtéses rendszerüket pusztán a gazdasági racionalitás okán. Ezekben ugyanis a fa mellett a szén és a háztartási hulladék jelentős része is elégethető. Azután pedig csodálkozunk, hogy egész települések burkolóznak halálos szmogfelhőbe az őszi hidegek beköszöntével.

Öröm az ürümben, hogy az állam is egyre inkább felismeri a fenti problémát: éppen néhány nappal ezelőtt jelet meg a hír, miszerint az Otthon Melege program keretében újabb 3,5 milliárd forintnyi keretösszegű pályázati rendszer indul vissza nem térítendő támogatásokkal a lakóépületek és családi házak energetikai rendszereinek korszerűsítéséhez. A források ezúttal már nem csak kazánok beszerzésére, de a kapcsolódó rendszerek és eszközök modernizációjára is fordítható lesz, ami már egy komplexebb fejlesztést tesz lehetővé.

Arról lehetne vitatkozni, hogy ez az összeg sok-e, vagy kevés. Nyilván többet is fordíthatnánk erre a célra, hiszen így a fejlődés nem lehet kiugró, és még sokáig maradnak a szmogfelhőbe burkolózó települések és a budapesti forgalomkorlátozás.

Addig is a hideg beköszöntével marad a sapka, sál, gázálarc kombináció.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

http://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr2412327147

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Azert a kepet az arnyalja, hogy az orszag ebböl a szempontbol kedvezötlen földrajzi helyzete is szerepet jatszik az ilyen hosszu, szmogveszelyes idöszak kialakulasaban.
Masreszt hiaba a korszerü energetikai rendszer, ha a tartos fütesi költseg szempontjabol sokkal olcsobb fat, es mindenfele "ingyen" haztartasi hulladekot szemetet elegetni fütesi celra. Addig marad az, hogy hegyvideki falvakban büdösebb van es rosszabb alevegö, mint mondjuk az Astorianal csucsforgalomban.
" Meglepetéés: nem a gépjárműfor­galom volt az okozója a téli szmognak .."
Szerintem se.
A Kormány nagy púderozása okozza!
De milyen jó lenne átállni villanyfűtésre és nyáron napelemmel betáplálva a rendszerbe az áramot, rásegíteni a téli lakossági fűtésre, tehát tényleg rezsit csökkenteni....
@Je ne suis pas Charlie Hebdo!: ez rohadt nagy ökörség amúgy, mert télen mégis mi termeli meg a delejt? Mert tárolni ugye nem lehet. A legjobb út jelenleg a villany fűtés, autók stb. + tóriumos erőművek lenne, később talán ha sikerül megoldani a fúzió.
az elavult fűtés,a 12-15éves autók egyetlen dologra vezethetők vissza: a fizetésre,a bérre.
És itt a pont.Majd ha 3 műszakos betanitott munkára nem 800Ft hanem olyan 7-8euro(2100-2400Ft) lenne a bére a magyarnak,akkor nem 15éves 350ezer km-es autót hozna magának Németországból,hanem támogatva a hazai ipart(ahogy a német is teszi,mert 98% német autót vesz) tudna magának Suzukit,B Mercedest vagy akár Audit is venni. Ez a probléma alfája és omegája.
"hogy mennyire elavult a hazai fűtési rendszerek többsége (hiába ürültek ki az utcák, a szmoghelyzet nem változott számottevően ettől)"

Na, eddig olvastam, T. Szakértő úr.
Mondja már el, hogy mi a búbánattól változott volna a szmoghelyzet, ha a levegő meg sem rezdült?
@Je ne suis pas Charlie Hebdo!:
Mondok ennél jobbat. Nyáron nyisd ki az ablakot, bemegy a meleg levegő, aztán télen is meleg lesz.
A személygépkocsiknak szigorú füstgáz előírásoknak kell megfelelni.
A buszoknak ezek alól az előírások alól felmentésük van!
Hatalmas átmérőjű (~3 collos) kipufogó csövükből napi 20 órán át dől a sűrű füst. Egy busz szerintem 2-5 ezer személygépkocsi füstjével teríti be a várost.
Először ezeket kellene megregulázni.
Igaz, akkor megszűnne a tömegközlekedés, mert mindnek le kéne állni.
@Je ne suis pas Charlie Hebdo!: A narancslet is dobozolva szedik a farol mi?
Az a kérdés, hogy a a 60-70-es években, amikor még jóval többen fűtöttek fával, olajjal a városokban, és sokkal kevesebb autó volt, miért nem volt ekkora szmog? Legalábbis a korabeli híradások nem írnak róluk, és az "öregek" sem emlékeznek ilyesmire. Most pedig, amikor sokkal fejlettebb a fűtéstechnológia, távfűtés is van, viszont sokkal több az autó, mégis a fűtés okozza a szmogot? Érdekes...
Akkor jól gondoltam és az LMPs dízel és benzinesbetiltás 2025ben még annál is nagyobb hülyeség, mint aminek elsőre hangzott.
Budapest Európa egyik legtisztább levegőjü városa, ergo se a fütéshez se az autókhoz nincs sok köze a szmognak.
@Tesztelo.hu: Jó a felvetés.
Mondjuk szerintem nem is igazán mérték ezeket dolgokat. Egészen biztos, hogy az eü határok is máshol voltak meghúzva, ha egyáltalán voltak.
Ehhez a mostani szmoghoz több tényező együttállása kellett, ami azért elég ritka.
1. Rohadt hideg volt, még ott is fűteni kellett, ahol normál esetben nem
2. Teljes szélcsend, és semmi csapadék
3. Azon furcsa meteorológiai eset, hogy fent melegebb volt a levegő mint a talajszinten, tehát a sok füst még felfele sem tudott elmenni.
@Nagy fasz vagy te Válasszunk:
Csak nem szakmabeli az úr? Csak mert tetszetősen raciónális megnyilatkozásai vannak az ügyben.

Amúgy ez a fűtés piszkálódós blog bejegyzések egyre többet jelennek meg, kezdik felkelteni az érdeklődésemet, hogy ki és miért rágcsálja ezt a csontot ilyen nagy lelkesedéssel.
@Je ne suis pas Charlie Hebdo!: Ehhez már csak a töltéshordozók sebességét kéne lelassítani. A fémekben a szabad elektronok túl gyorsan mozognak. Viszont az elektrolitokban az ionok sokkal lassabban mozognak, így elérhető, hogy a nyáron termelt áram csak télre érjen a villanykályhába. Van működő modell: Tömény kénsavban kell feloldani néhány körneyzetvédőt, ők teljesen disszociálnak és lassan fognak mozogni.
@Szabványok:

Sajnos az elektrolitok ellenállása túl nagy a fémekéhez képest. Ezért inkább a Földtől negyed fényév távolságra el kell helyezni egy hatalmas tükröt, a tükörre pedig lézersugárral ráküldeni a nyári napelemes termelést. Pont fél év múlva fog a lézersugár visszaérni a Földre, és fel lehet használni fűtésre. A tükröt úgy kell mozgatni, hogy mindig a Föld aktuális pozíciójába küldje vissza a sugarat, hiszen fél év alatt a Föld épp a Nap átellenes oldalán lesz. Továbbá kell a tükörre egy hajtómű, ami kompenzálja a lézer sugárnyomását.

Ja, és a hatásfok baromi kicsi lenne, mert a legkoherensebb lézersugár is hatalmas területre szóródik szét ekkora távolságon.

:DD
Viszont olvastam olyan valóban létező elképzelésekről, hogy a napelemeket az űrbe kellene telepíteni, ahonnan mikrohullámon sugároznák az energiát a Földre. Ezzel éjjel is működne az energiatermelés, továbbá télen sem lenne kevesebb, hiszen a napelemek a felhők fölött üzemelnének.

Aprócska gondot jelenthet szerintem az, hogy a légköri viszonyok változása miatt gyorsan változhat a légkör törésmutatója, ami nagy távolságokra eltérítheti a mikrohullámokat, amelyek így lakott területeket érhetnek, hatalmas pusztítást okozva. Az űrbe telepített mikrohullámű antennák hatalmas tömege, vagyis tehetetlensége miatt nemigen lehetne alkalmazni a csillagászati távcsövekben alkalmazott adaptív optikák mikrohullámú megfelelőjét, viszont ha mondjuk több antennával sugároznának, akkor az egyes antennák egymáshoz viszonyított fázisának változtatásával az antennák mozgatása nélkül is iszonyú gyorsan és csekély veszteséggel lehetne változtatni a sugár irányát.
A PM10 alapvetően diesel járművekből jön, a benzinesek annyival járulnak hozzá, hogy felkavarják az utcára lerakódott port: ilyen szempontból a 30 éves benzines autó pontosan ugyanannyira környezetszennyező mint a vadiúj elektromos. Diesel, benzin betiltása - LMP ennyit ér: hülye drogos bölcsészek gyülekezete.

Fűtés terén a gázfűtést kinyírták a kötelező kondenzációs kazánokkal, amik 5-6 év alatt tönkremennek, és a cseréjük 3-400ezer-től kezdődik - vagyis normális szigetelés mellett egy sima cirkó fűtés olcsóbb volna, ha lehetne kapni. Jelenleg az egyetlen normális alternatíva a klíma, amíg van H áramtarifa. Utána mindenki vissza fog térni a fatüzelésre, mert más simán megfizethetetlen. Teljesen mindegy hogy betiltják-e vagy sem: ha betiltják, akkor vidéken az ellenőrt is tűzre fogják dobni, mert megfagyni senki se fog környezetvédelemből.
Ember. Inkabb pest belvarosaban gond a szmog. Ott oedig igen kevesen futenek faval szennel. Igenis a kocsik foleg a dizelek tehetnek a szmogrol. Videken es kulvarosokban nincs ilyen problema pedig ott megy a vegyes kazan.

Jo kis kamu cikk legbol kapott adatokkal.
@KUNTYI: Ez nem igaz. A szmogriadó riasztási fokozatának bevezetése után órák alatt lecsökkent a szálló por koncentrációja a belvárosi mérési helyeken. Ami azt mutatja, hogy arrafelé elég lenne az utak rendszeres és tisztességes takarítása. A peremkerületekben viszont járműtiltás ide vagy oda, csak akkor kezdett csökkenni jelentősen a koncentráció, amikor elindult a légmozgás.
@Nancsibacsi: "nagyszerű" hírem van, a közvetlen befecskendezésű (többnyire euro6) benzinesek is kormolnak már, ilyen jól sikerült az előírásokat megalkotni, eltolták a fejlesztéseket egy igen szar irányba.
A szegénység a szmog legfőbb okozója.Akinek nincs pénze tisztességes kazánra meg gázra,az már szarral is fűt.Ha a szomszédaim közül valaki kedvtelésből begyújt a kandallóba,már az elviselhetetlen,itt mindenkinek kondenzációs kazánja van,abból szinte semmi nem jön ki.
A kedvezőtlen medence helyzet miatt ami inverz légköri àllapot , ködöt alakít ki télen , van ekkora légszennyezettség. A heyzet hasonlóan rossz, a többi közép-európai és balkàni vàrosban, pl Krakkó, Skopje, Plovdiv, Szarajevo. A megoldàs az lenne, hogy betiltsanak minden diesel üzemű jàrművet és tàmogatnàk a fűtési célú àramot. Attól tartok, hogy Paks 2 miatt megdràgul majd az àram, pedig az lenne a jövő fűtési módja,a napenergia alkalmazàsàval együtt.
@Tesztelo.hu: volt ekkora szmog , csak leszarták

Amúgy
1. Gázos buszok
2. Városban csak gáz agy modern fűtés engedélyezése
3. Dízel személyautók fokozatos betiltása
@n3spr3ss0: vagy az igénytelenség és a fillérbaszás
A lakások szigetelésére kapott EU-s pénzt is ellopta az orbán banda.
@MIx: egyetértek, a buszok valami borzasztó, ahogy füstölnek, kormolnak.
De mindenki arról áradozik, hogy tömegközlekedés oldja majd meg a szmogkérdést.
Hát, lehet, csak nem ezek a szar buszok.

@KUNTYI: vidéken is szar a levegő. Falun olyan füst, füstszag van, hogy beszarsz.
Budapest vonzáskörzetébe meg kiköltözött sok pesti, azt hiszik, hogy majd ott mekkorát spórolnak, ha elégetnek minden vackot. Festékes, bontott ablakkeret, kiselejtezett ruha, műanyag flakonok, minden, amit el tudsz képzelni.
Ahol meg mohikánok laknak, ott meg alap, hogy mindent eltüzelnek. Lomtalanításkor összegyűjtött bútorok darabjai, lopott, még nedves fa.
@Larry Silverstein:
Ez elsöre is hülyesegnek tünt, utankeresve meg meg inkabb.
a mondat kb. csak ugy allna meg a helyet, hoghy Kelet-Közep Europaban a jobbak köze tartoik budapesti legminöseg, de meg ott se a legjobbak köze.
Nyugaton me sokkal nagyobb varosokban is sokkal jobb a helyzet.
@Larry Silverstein: így van! Szerintem soros keze lehet ebben a dologban is el tudom képzelni higy valahogy füstöt mozgat Budapestre
@Tesztelo.hu: nyugodj meg, volt szmog, de mellette szellősebb volt még a város, gyorsabban dolgozott a huzat ill. az agglomeráció se dolgozott be ennyire. Próbáld feldolgozni, hogy az autósok iránt érzett irigységed/utálatod ellenére sem ők a te bajod.
@n3spr3ss0: nincs szegénység eltünt néhány éve tejjesen mert nő a gazdaság nincs álamháztartási hijány mert FIDESZ kormány van okos emberekkel akik értenek mindenhez nem úgy mint az elkúrók!!!
@Tibi !: patkány ballibsi a kormány nem lop el semmit mint a te kedvenceid csak aggya a pénzt csökkenti a rezsit növeli a GDP!!!!! Orbán Viktor és Matelcsi György zseniálisak!!!
@Brix:

"Attól tartok, hogy Paks 2 miatt megdràgul majd az àram, pedig az lenne a jövő fűtési módja,a napenergia alkalmazàsàval együtt."

Paks 2-t kellett volna nagyobb kapacitásúra tervezni. A napenergia sajnos épp téélen igen kevés, szóval fűtési célra nem igazán alkalmas.

@Colonel H. Stinkmeaner:

A mi környékünkön is "alap" a PET-palackok elégetése. :( Na meg a nedves fa, de másmilyet nem tudsz vásárolni. Egyetlen fakereskedő sem fogja a fáját 2-3 évig fedett helyen tárolni, hogy kiszáradjon. A legtöbb embernek meg nincs arra pénze, hogy egyszer 3 évre előre megvegye a fát. Pedig utána már mindig száraz fája lenne.
@Hollandexxonvaldez: árnyalnám annyival, hogy csak attól, hogy egy autó új, még egyáltalán nem biztos, hogy bármiben jobb egy 25-30 évesnél (főleg, ha utóbbi benzines). Összességében még az is érdekes kérdés lenne, hogy nem lenne-e ökológiai lábnyomot tekintve jobb, ha mindenki egy megfelelő szinten tartott benzines autót hajtana 30-60 évig, mint 5 évente cserékkel ezalatt legyártatna magának 6-12, jobb zöldség tekintetében kétséges tudású, új autót.
Az árpád-hídi két tornyot le kell bontatni, mert blokkolja a szélmozgást!
@Nancsibacsi:

"Jelenleg az egyetlen normális alternatíva a klíma, amíg van H áramtarifa."

Lenne, csakhogy egy fűtésre optimalizált klíma 300 ezer fölött kezdődik (plusz a beszerelés), s akkor azzal még csak egy helyiséget tudsz fűteni. Ha hozzászámolod az éves karbantartás költségét, az esetleges javításokat, plusz figyelembe veszed az ismeretlen élettartamot, akkor nem biztos, hogy a klímás fűtés a nyerő.
@spellbinder: teljesen igaz, ökológiai lábnyom szempontjából az, hogy minden 4-5 évben új dízelautót majd egy elektromosat (az akku különösen problémás) vesz a paraszt, az a legrosszabb.
Ha az ember vesz egy használt benzinest és karbatartja, azzal sokkal többet használna (kevesebbet ártana) a környezetének.

De az embereknek el lehet adni mindent azzal a jelszóval, hogy ez egészséges, zöld, környezetkímélő.
@Tesztelo.hu: nézz körül: 50-es évek London
@chrisred: Az a helyzet, hogy a szmogriadó riasztási fokozatát két napos vészhelyzet után rendelik el, amikor átlalában a meteorológiai helyzet már javul. Amiíg áll a levegő, addig nem tisztul, legfeljebb lassabban nő a levegőszennyezés koncentrációja, ha nem járnak az autók.
A cikk országos adatot alkalmaz(na) városi környezetre, olyanra, ahol túlnyomórészt távfűtés és gázfűtés van, viszont nagy az autóforgalom. Bővebben:
levegomunkacsoport.blog.hu/2017/02/26/magyarorszagon_a_legszennyezes_is_erosodik#comment-form
és
index.hu/belfold/budapest/2017/02/19/levego_munkacsoport_a_kozlekedes_is_beleszamit_a_szmogba/
@vamá: levegő munkacsoport? helsinki bizottság II. Revolverújságírók.
"Az átlagos magyar háztartások vagyoni és jövedelmi helyzete még mindig inkább a külföldről behozott, ma már környezetvédelmi szempontból elavult autók tömeges beszerzését teszi csak lehetővé – gondoljunk bele, hogy az utakon mennyi 10-12-15 éves autó közlekedik újabb sorozatú rendszámmal. "

Ehhez hozzá kell tenni, hogy a bűnözők kormánya ezekre a roncsokra fele annyi súlyadót vet ki, mint az új, hazai vásárlású autókra. Tehát ebben az esetben is a környezet kímélésére áldozó állampolgárokat sarcolja, lopja meg. Köszönjük szépen, Orbán elvtárs.

"Elég csak arra gondolni, hogy főleg vidéken mekkora a vegyes tüzelésű kazánok, kandallók, cserépkályhák vagy egyéb szilárd tüzelőanyagot igénylő fűtőeszközök aránya. Az elmúlt 8-10 évben ezek reneszánszukat élték, és hiába a rezsicsökkentés, sokan váltották ki ezekkel az eszközökkel a gázfűtéses rendszerüket pusztán a gazdasági racionalitás okán. Ezekben ugyanis a fa mellett a szén és a háztartási hulladék jelentős része is elégethető."

Újabb okos eszmefuttatás a cserépkályháról, mintha az OMSZ Éghajlati és Levegőkörnyezeti Főosztályról a Dézsi Viktor nevű hozzá nem értőt hallanám. Mi lenne, ha a cserépkályháról leszállnátok végre? Ezekben nem szemetet égetnek, hanem jó minőségű fát: a sajátomban is ez ég, a füstje nem is látszik. A szomszédom a kazánjában a fa mellett szemetet és flakonokat is éget, télen soha nem tesz ki kukát. A másik utcában a seggfej festett bútort és flakonokat éget, a füst és a mérgező gáz az egész utcát betölti, de Orbán elvtárs rendőrei semmit nem tesznek. Erre ti jöttök a cserépkályhákkal... Nagyon szánalmasok vagytok (és hozzá nem értők).
@Nancsibacsi: Nem feltétlen a dieselekből
2015-ben a Flamand adatok: pm 10 forrás

Háztartások 48%
Mezőgazdaság 14,5%
Ipar 16,3%
Közlekedés 8%
Stb

Nem a
Ki kellene mondani azt is, hogy aki szemetet és műanyag hulladékot éget a kazánjában, az mérgező gázokat juttat a levegőbe, ami terrorista bűncselekmény. Ezeket a bűnözőket több száz méterről ki lehet szúrni a fekete, szúros szagú füst alapján, csak akarni kell. Ha a hatalom emberei csak néhányat vinnének el közülük bilincsben, rögtön javulna a helyzet.
@vamá: bizony, viszont annyi mindenképpen látszik, hogy a külső kerületek, ahol a vegyes tüzelés jellemzőbb, sokkal lassabban tisztultak. Ez nem egy egydimenziós ügy. Kár is leegyszerűsíteni. Ha a fűtés akár 40-50%-ára nem jött volna a forgalom 10-20% os többlete, akkor esetleg riasztás sem lett volna, de ettől még bizony rengeteg forrás hozzájárul a szmoghoz.
@Kovacs Nocraft Jozsefne: "olvastam olyan valóban létező elképzelésekről, hogy a napelemeket az űrbe kellene telepíteni, ahonnan mikrohullámon sugároznák az energiát a Földre"

A fideszeseket kellene az űrbe telepíteni, veled együtt, egyből tisztább levegőjű országban élnénk.

@Larry Silverstein: "Budapest Európa egyik legtisztább levegőjü városa"

Azt kívánom, hogy életed végéig azt szívd, abban a pár évben.
Itt a kommentekben sokan azért hurrogták le a napelemes téli fűtést, merthogy a nyáron megtermelt áramot nem lehet téli fűtésre használni.
1, nem az északi sarkkör felett van országunk, tehát télen nem teljes sötétség van 6 hónapon keresztül
2, borongós időben is termel áramot a napelem, nyilván alacsonyabb hatásfokkal
3, jelenlegi törvényi szabályozásnak köszönhetően egyelőre a nyáron megtermelt "felesleget" be lehet táplálni a hálózatba, aztán télen ezt a felesleget ki lehet onnan venni az odavissza mérő villanyóra miatt, így megfelelő tervezés mellett ki lehet hozni 0 Ft-ra az éves áram fogyasztás árát, legalábbis azt a részt amit az energiaszolgáltatónak kellene fizetni. Ez persze nem ennyire fekete és fehér, mert vannak problémák ezzel a modellel, de ebbe most ne menjünk bele, mindenesetre sokkal jobb lenne, ha mindenki így fűtene és nem vegyes tüzelésűvel.
4, megtérülési idő a rendszer méretétől függően 10-15 év, a napelemek hatásfoka 20 év után is 90%-os, hiszen semmi extra alkatrész nincs bennük. Az inverter és egyéb elektronika is bírja 5-10 évig, cseréje párszázer forint, nyilván ez is beleszámolandó a megtérülési időbe
5, kúrmányunk viszont az helyett, hogy támogatná ezt és hasonló megújuló energiaforrásokat, ahogy a világon szinte mindenhol, nálunk inkább visszafogják és adóztatják. Először is környezetszennyezési (!!!!) adót kell fizetni a panelek után. Másodszor pedig most vezették be, hogy 4kw-os rendszertől már adót kell fizetni március 31-től. Az adó mértéke jelenleg 0 forint, de senki nem gondolja azt, hogy ez így is marad, ugye... Tehát most megadóztatják már a napfényt is, hamarosan pedig jön a levegőadó...
Nem sok szó esett a budai hegyek elképesztő beépítettségéről. Ez már a hetvenes években nagy vitákat váltott ki, pont a növekvő légszennyezés miatt. Egy borsodi kisvárosban éltem, hegyek és a síkság találkozásánál. Soha nem volt szmog, pedig mindenki szénnel vagy lignittel fűtött, mert nem volt más. Többet fújt a szél talán? Igaz autó sem volt annyi, ma már van, szegénység is van, a szmog mégsem fenyegető.
@Ez a név már foglalt!:

"borongós időben is termel áramot a napelem, nyilván alacsonyabb hatásfokkal"

Tévedsz, télen nagyobb hatásfokkal. :D A napelem által leadott teljesítmény Celsius fokonként -0.5%-kal változik, vagyis minél hidegebb van, annál jobb a hatásfok.

Viszont semmi garancia nincs arra, hogy a kormány nem törli el egyik napról a másikra az éves szaldót, és akkor a napelemesek nagyon meg vannak lőve.

Ráadásul nemrég vezette be a kormány, hogy az új telepítéseknél 4kWp beépített teljesítmény fölött kell fizetni rendszerhasználati díjat, amelynek mértéke ma még 0Ft, de bármikor megemelhető.
@Ez a név már foglalt!:

Viszont abban igazad van, hogy felhős időben, vagyis gyengébb megvilágításnál kissé csökken a hatásfok.

De azt hiszem, keversz két dolgot. Az egyik az, hogy a megvilágítástól függően több vagy kevesebb a napelem által leadott teljesítmény. De ettől még lehetne a hatásfok változatlan. A másik dolog maga a hatásfok, amely a megvilágítás csökkenésével kismértékben csökken, a hőmérséklet csökkenésével pedig C fokonként kb. 0.5%-kal nő. Az utóbbijnál a 0.5% nem a teljes hatásfokra vonatkozik, hanem a hatásfok megváltozásánal mértékére. Vagyis egy 15% hatásfokú napelem hatásfoka 10C fokos hőmérséklet-csökkenés hatására nem 20%-ra nő, hanem csak 15+15*0.005%-ra.
A döntés hozók képtelenek felfogni, hogy ami a népnek rossz az nekik sem használ. Az ő gyerekeik is meg fognak betegedni nemcsak a miénk! Minden rossz amit elkövetnek velünk nekik is rossz vagy az lesz! A szegény cigány vagy Magyar családok pont leszarják, hogy miből csinálnak meleget télen Flakonokból vagymás káros anyagból! És mi sem tennénk máskép, ha szükség volna melegre családunk érdekében!
@Tarlós elvtárs kutyaszaros városa: még egyszer: ne áltasd magad/ferdíts, csak környezetkímélőbbnek LÁTSZANAK az új autók, port is annyit vernek fel, mint a régebbiek. Pluszban még le is kell gyártani őket, míg az a használt már megvan. Pont azt kéne támogatni, hogy mindenki cserélje le bármilyen korú dízelét valami régi benzinesre, és használja még azt 30 évig, rendes karbantartás mellett.
@Kovacs Nocraft Jozsefne: ebben az országban semmire sincs garancia. Nem tűnt fel? :D
@sakkosfx: az "elvtársaknak" nem árt semmi, sem a gyerekeiknek, ott az offshore számla, bárhová költözhetnek, és a kezelést is simán kifizetik.
@Kovacs Nocraft Jozsefne: hatásfok alatt a pénzügyi hatásfokot értettem, nem a fizikai értelemben vett hatásfokot. Télen több a borús idő, mint nyáron, igaz hidegebb van, de attól még kevesebb áramot termel (kb fele-harmada) egy naperőmű télen, mint nyáron.

A 4kw-os adót is írtam, ami még igaz csak 0 ft, de bármikor megnövelhetik.

A környezetszennyezési adót, viszont már bevezették a panelekre és szépen fizetheti mindenki aki magyar forgalmazótól akar venni paneleket, ezért inkább külföldön érdemes megvenni, így a külföldi cégeket és országokat támogatják a magyar fogyasztók, zseniális...

A szaldós módszer sem tökéletes persze, de ennek megvitatása hosszúra nyúlna.

A lényeg, ha minden lakás napellemmel fűtene, akkor nem igazán lenne szmog és nem pusztulnánk meg 10-20 évvel korábban, mint ahogy kellene. Csomó más problémát meg kellene oldani, de azért a 10-20 év plusz élettartamért lehet, hogy megérné...
Bassza meg, feltaláltad a langyos vizet!

Kár, hogy egész télen minden újság megírta már ugyanezt.
@cardiobascuralis 3: s látod a kommenteken, hogy még az sem volt elég.
@Tesztelo.hu:

Biza. Érdekes.
Csak neked a magyarázat. Akkoriban fűtöttek egy szobát, este amikor hazaértek, aztán dunyha, oszt jónapot.

A mai kis pöcsök meg ki vannak borulva ha a budin nincs 28 fok és nem lehet az egész lakásban egy szál pólóban mászkálni.
pár éve a közös képviselő utánanézett, hogy milyen feltételekkel lehetne felújítani a panelt, amiben lakunk. az állami támogatások igénybevételének feltételei olyan rosszak voltak, hogy nagyon sokkal olcsóbb volt nem csinálni semmit.

az meg, hogy vidéken pár petpalackot elégetnek, miben számít a budapesti újgazdag kerületekben?

ja, és még arról is beszéljünk már, hogy valójában nem tudni, mekkora szmog volt, mert a mérések adatait hamisították.
@Kovacs Nocraft Jozsefne: a napelem hatásfoka télen azért is csökken, mert laposabb szögben süt a nap.
meg azért is, mert van, hogy 40 napig nem süt egyáltalán.
@Ez a név már foglalt!: "jelenlegi törvényi szabályozásnak köszönhetően egyelőre a nyáron megtermelt "felesleget" be lehet táplálni a hálózatba, aztán télen ezt a felesleget ki lehet onnan venni az odavissza mérő villanyóra miatt, így megfelelő tervezés mellett ki lehet hozni 0 Ft-ra az éves áram fogyasztás árát, legalábbis azt a részt amit az energiaszolgáltatónak kellene fizetni": ezen még dolgoznod kellene, mielőtt valaki teljesen őszintén azt találja mondani rá, hogy nettó marhaság...

áramot akkor lehet betáplálni a hálózatba, ha van fogyasztási igény.
az anyagmegmaradás törvénye miatt áramot akkor lehet kivenni a hálózatból, ha van, aki azt az áramot megtermelte.

ha nyáron túl sok napvillanyt akarsz beletolni a hálózatba, akkor tönkreteszed az erőműveket, azokat bezárják, télen meg majd nézed a gleccsert a falon, mert nem lesz miből kivenni azt az áramot.

próbáljunk már meg gondolkodni kicsit, mielőtt elkap minket a sötétzöld hevület, hogy a fizika törvényei se érdekelnek...
@Bambano:

"a napelem hatásfoka télen azért is csökken, mert laposabb szögben süt a nap.
meg azért is, mert van, hogy 40 napig nem süt egyáltalán."

Úgy látom, te sem vagy tisztában a hatásfok fogalmával. :(
A kifejezés, hogy "idejekorán", az nem azt jelenti hogy túl korán, hanem hogy még éppen időben. Egy példával: Észrevettem a közeledő autót és még idejekorán felléptem a járdára.

A szmogot meg szerintem a Gyúrcsány okozza...
@Bambano: mondják, hogy a funkcionális analfabéta országunkban egyre több, látom közéjük tartozol te is. Olvasod amit írok, de nem érted. Az idézőjel a a felesleg szó körül tudod, mit jelent? Meg a "jelenlegi törvényi szabályozás mellett" szóösszetétel? De látom fizika órán is csak fikát ettél, anyagmegmaradás törvénye hogy a lópikulába vonatkozik az áramra? Milyen anyag az áram, elmondanád? Ha esetleg energiamegmaradás törvényét mondtad volna... akkor is ugyanolyan hülyeség lenne amit írsz, semmi köze nincs az általad felvetett problémának se az anyag se az energiamegmaradás törvényéhez.

De segítek, elmagyarázom, két mondatban:
Ezt írod: áramot akkor lehet betáplálni a hálózatba, ha van fogyasztási igény.
Így igaz, mikor van fogyasztási igény egy modern civilizációban? Mindig. Hol nagyobb, hol kisebb. Vannak ún. alaperőművek (pl Paks), amik a konstans áramellátást biztosítják, aztán vannak a csúcserőművek, amik akkor kapcsolnak be, ha megnövekedik az igény, pl nyáron nappal, a légkondik miatt, vagy télen a reggeli\esti órákban amikor világítani kell. Na most a naperőművek egyrészt ezeket a csúcserőműveket tudják tehermentesíteni, másrészt, ha adott pillanatban nincs szükség csúcserőmű teljesítményére, csak az alapra, akkor a naperőmű által termelt áram valóban felesleges lesz, de kapaszkodj meg, el lehet azt tárolni, méghozzá ún. tározóerőművekben. Ez utóbbi úgy működik például, hogy egy magaslati területen lévő víztározóba felpumpálják\szivattyúzzák a vizet a felesleges árammal, majd amikor később szükség lesz rá, akkor pedig leengedik a vizet, ami az esésével így áramot termel, mint bármilyen vízerőmű.

Probléma akkor LESZ, majd a jövőben valamikor sokára, ha majd minden ház tetején naperőmű lesz, ekkor nem fogja tudni a rendszer gazdaságosan feldolgozni a felesleges áramot, bár szerintem egy ilyen esetben a csúcserőműveket le kellene építeni és tározóerőművekből meg még többet kellene építeni, de ez biztos nem ilyen egyszerű, vagy az energiaszolgáltatóknak nem lenne annyira nyereséges a biznisz. Másrészt pedig ez olyan sokára lesz, hogy minden ház tetején naperőmű legyen, hogy addigra az áramtárolási problémát (akkumulátor képessége) már meg fogja oldani valaki, lásd pl az ambiciózus(nak tűnő) Tesla és a gigafactoryja.
@Ez a név már foglalt!:

"kapaszkodj meg, el lehet azt tárolni, méghozzá ún. tározóerőművekben. Ez utóbbi úgy működik például, hogy egy magaslati területen lévő víztározóba felpumpálják\szivattyúzzák a vizet a felesleges árammal, majd amikor később szükség lesz rá, akkor pedig leengedik a vizet, ami az esésével így áramot termel, mint bármilyen vízerőmű."

Hol is van ilyen SZET Magyarországon?

Mekkora Európában a SZET-ek összkapacitása és mennyi is kellene?

"szerintem egy ilyen esetben a csúcserőműveket le kellene építeni és tározóerőművekből meg még többet kellene építeni"

Magyarországon hova is építenél SZET-et? Sejted, hogy ennek árát hozzá kellene adni a naperőművek árához, és akkor már nem is lennének olyan olcsók?

Milyen SZET-et építenél arra, hogy a téli több hetes borult időre eltárold a nyári áramtermelést?
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Bambano téves gondolatmenetére reagáltam a SZET működésének leírásával. Egyébként meg csak magamat tudom idézni: "A lényeg, ha minden lakás napellemmel fűtene, akkor nem igazán lenne szmog és nem pusztulnánk meg 10-20 évvel korábban, mint ahogy kellene. Csomó más problémát meg kellene oldani, de azért a 10-20 év plusz élettartamért lehet, hogy megérné..."

De ha már itt tartunk, Magyarországon SZET? www.mvmpartner.hu/hu-HU/Szolgaltatasok/Villamos-Energia/Erdekessegek/Szivattyus-tarozoseromuvekfeladataeshasznalataavillamosenergia-rendszerben?acceptcookies=yes
Csak brüsszel meg azok a fránya zöldek mindig keresztbe tesznek. Állíccsuk meg brüssszelt!

Egyébként nyilvánvalóan nem fenntartható sem gazdasági, sem környezetvédelmi szempontból a jelelnegi szaldós rendszer, de ez egy lépés a jó irány felé, hogy ezt a technológiát ezzel támogatják. Más kérdés mondjuk, hogy 10 éves időtartamokról beszélünk és nézzük meg mi volt az utóbbi pár évben, napelem adó, naperőmű adó stb, szóval ez így elég kockázatos befektetés, bármikor megszüntethetik a szaldót is, bár tény, hogy még ez is jobb, mint mondjuk a questor.

Probléma akkor lesz, ha minden (nagyon sok) ház tetején napelemek lesznek, erre azért lássuk be, elg kicsi esély egyelőre, mert egy ilyen, jelenleg 1-2 millió forintos beruházást az átlagember Magyarországon, de a világ nagyobbik részén sem, nem engedhet meg magának, de akinek lenne rá pénze az sem feltétlenül ebbe fogja befektetni, szóval ez egyelőre a tehetősek hobbija.

DE! Mint írtam, amikorra ez valós probléma lesz, addigra már, reményeim szerint, okos technológusok meg fogják oldani az áramtárolás kérdését. Nem azért mert jófejek és zöldek és mentsük meg a világot, hanem azért mert profitorientáltak, pl Tesla (nem a fizikus, a cég).

Egyébként ez utóbbit már meg is oldotta a Tesla, (csak még nem éri meg az egyszerű halandónak, majd 20-50 év múlva talán) hiszen ha van egy elektromos autód, akkor a napelemmel töltheted a tesla powerwallodat napközben, este pedig a powerwallból a tesla autódat, illetve fűthetsz is vele. Így nincs túltermelés áramból, amit nem tudunk hol elraktározni, de így nem is kell, hiszen azt napközben elautókázzuk, magyarul nem a szén\atom\víz erőműveket tehermentesítjük, hanem a kőolaj és földgáz kitermelése és elégetése válik szükségtelenné, legalábbis a kőolaj azon része, amit benzin\gázolaj formában üzemanyagként elhasználunk és a földgáz, amit fűtésre használunk (nem beszélve az egyéb tüzelőkről, mint fa, szén, pellet stb).
@Ez a név már foglalt!:

Éves szaldó nélkül a megtérülés valahol a 20 év és a soha közé kerülhet.
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Egyrészt jelenleg, érdemes emlékezni a Wright tesvtérek 100 évvel ezelőtti találmányára a repülőgépre, hogy az mire volt képes és most mire képesek a repülőgépek és milyen költségen (10e forintért repülhetsz európán belül). Vagy akár a belső égésű motorral hajtott autómobilt is mondhatnám. Vagy a telefont, vagy az internetet, sorolhatnám napestig.

Másrészt te pénzügyi megtérülésről beszélsz, csak éppen ha 10 évvel korábban feldobod a pacskert a szmog miatt, akkor a hajadra kenheted a pénzed.

De egyébként nem értem miről beszélgetünk, mindketten azonos állásponton vagyunk, hogy nem éri meg a halandónak a napelem és csak a gazdagok hobbija ez. Vagy el se olvasod amit írok?
@Ez a név már foglalt!:

A műszaki fejlődés az egyes területeken nagyon nem azonos ütemű. A belsőégésű motor meg nem a legjobb példa, mert 100 éve már csak reszelgetik.

Re.: pacsker feldobása. Ha a sötétzöldekre hallgatnánk (nuku Paks2), akkor minden egyes felszerelt napelem csak növelné az emissziót, lásd Németországot, ahol fosszilis bsckup erőműveket helyeznek (újra) üzembe, ezzel a nagy zöldenergis-őrületnek köszönhetően nagyobb az emissziójuk, mint előtte.

Márpedig nem kis esélye van Paks2 elkaszálásának, mert a Fidesz sem msrsd örökké hatalmon, egy ballib kormány első lépése pedig a szerződés felmondása lesz, kerül, amibe kerül.
@Kovacs Nocraft Jozsefne: "A műszaki fejlődés az egyes területeken nagyon nem azonos ütemű."
Ahogy mondod, mivel a hightech iparban, amiről most beszélünk, sokkal gyorsabb, mint bárhol máshol.

"A belsőégésű motor meg nem a legjobb példa, mert 100 éve már csak reszelgetik."
Te most trollkodsz, ugye? Egyrészt nem a belső égésű motort írtam, hanem az autót, amit az hajt, másrészt meg 1917-ben milyen autók voltak az utakon, milyen hatásfokkal, üzemanyag fogyasztással, gyorsulással\sebességgel? És azokból amik az utakon voltak, hány darab volt per lakosság?

De tessék, Kitty Hawk: www.wright-brothers.org/History_Wing/Wright_Story/Inventing_the_Airplane/Wagging_Its_Tail/Wagging_Its_Tail_images/1902-Wright-glider-with-Kitty-Hawk-in-distance.jpg

100 évvel később: Falcon 9: www.spacex.com/sites/spacex/files/2_liftoff_of_upgraded_falcon_9.jpg

De hogy ne legyünk ennyire Földtől elrugaszkodottak, Airbus: i.ytimg.com/vi/pfuOAlz7cQU/maxresdefault.jpg

Látod a fejlődést? Ez már jó példa? High tech ipar ez is. De nem kellett 100 év, elég volt csak 50 év, hogy a Wright testvérek "papír" repülőjétől eljussunk a Sputnik 1-ig, majd 10 év múlva már a Holdon landolt az Apollo 11.

De nekem mindegy, akkor fűtsél szénnel meg fával meg gázzal a kertvárosban, aztán vegyél fel gázálarcot, ahogy a cikk címe is sugallja.

Paks2 meg igazán tényleg jó lesz, még dédunokáink is annak a költségét fogják nyögni.
@Ez a név már foglalt!:

"Te most trollkodsz, ugye? Egyrészt nem a belső égésű motort írtam, hanem az autót, amit az hajt"

Bagoly mondja verébnek, LOL. Ezt írtad:

"Vagy akár a belső égésű motorral hajtott autómobilt is mondhatnám."

Azt hittem, az autónak elég alapvető része a motor, de te biztos jobban tudod.

100 év az 4 emberöltő. Ehhez képest mind a motot, mind az autó fejlődése csigalassúságú. Hasonlítsd csak a sokkal fiatalabb számítástechnika és a hozzá kapcsolódó microchip-gyártáshoz, lásd Moore's law. Talán ismered a hasonlatot, milyen lenne egy mai autó, ha úgy fejlődött volna az autóipar, mint a számítástechnika.

Megjegyzem, az autók az utóbbi 10+ évben épp a számítástechnikának köszönhetően fejlődtek, vagyis amitől jobbak, az nagyrészt a beléjük rakott elektronika és számítástechnika.

Szóval gondolkodj el az sz autós példád igencsak hibás voltán, aztán nézz s tükörbe és magadnak mondd, hogy ne trollkodj.

"elég volt csak 50 év, hogy a Wright testvérek "papír" repülőjétől eljussunk a Sputnik 1-ig, majd 10 év múlva már a Holdon landolt az Apollo 11."

Pöppet se zavarjon, hogy a felhajtóerőn alapuló repüléstechnika és a rakétatechnika két alapvetően különböző dolog - még a sugárhajtómű ellenére is.

"De nekem mindegy, akkor fűtsél szénnel meg fával meg gázzal a kertvárosban, aztán vegyél fel gázálarcot, ahogy a cikk címe is sugallja."

Minek tenném, amikor Paks 1 vagy Paks 2 áramával télen meghajthatok fűtő klímát is? A napelemeiddel nem annyira, hacsak a fosszilis erőműben el nem égetik a szenet vagy gázt, ami szerinted is növeli az emissziót.

"Paks2 meg igazán tényleg jó lesz, még dédunokáink is annak a költségét fogják nyögni."

Attól, hogy ezt ti sötétzöldek minden adandó alkalommal milliószor leírjátok, még nem lesz igaz. A dédunokád nagyon hálás lesz azoknak, akik a dédnagyapja hülyesége ellenére megépíttette Paks 2-t.