IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (2) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (1) Allianz Aréna (1) ALTEO (3) alteo (6) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) biomassza (10) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Costa Rica (1) crowdfunding (1) Csernobil (1) csernobil (1) csomagolóanyagok (1) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (4) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (1) élelmiszeripar (3) élelmiszerpazarlás (3) élelmiszertermelés (4) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (1) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (1) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (43) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (24) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (49) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (7) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (3) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (2) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (1) faház (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (14) fenntartható (3) fenntarthatóság (76) Fenntarthatóság (2) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (24) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (70) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (1) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (27) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (23) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (39) gazdasági növekedés (25) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (2) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (3) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (2) hulladékhasznosítás (15) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (1) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (4) klímaváltozás (6) klímavédelem (47) klímavédelmi célok (2) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) környezeti cél (36) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (1) környezettudatos (2) környezetvédelem (2) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) légszennyezés (1) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (14) megújuló energiaforrások (81) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (1) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (2) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (3) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (5) napenergia (41) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (2) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (1) ökolábnyom (1) okos megoldások (1) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (218) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (1) Smart Energy Management (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (35) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (6) széndioxid (3) szénerőmű (1) szerverparkok (1) szmog (1) szolártechnológia (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (40) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (4) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (36) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (4) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (2) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

Alteo

14724-a-wind-turbine-in-a-field-pv.jpgA globális energiapolitika fokozatosan változik. Az elöregedett, kevéssé hatékony fosszilis erőműveket szép lassan felváltják a magas hatásfokú egységek vagy a megújuló energiaforrásokat kiaknázó létesítmények. A technológia változása lehetővé teszi, hogy jelentősen kevesebb (vagy éppen nulla) károsanyag-kibocsátás mellett termeljünk energiát. Ugyan, ez még napjainkban –különböző gazdasági, földrajzi okokból – nem mindenhol kivitelezhető, a legtöbb nemzet jó úton halad afelé, hogy fenntartható módon, az ökológiai lábnyomot minimálisra csökkentve végezze ilyetén erőforrásmenedzselését. A gazdasági nagyhatalmak éves energiatermelésének tíz-, húsz-, de akár harminc százaléka is származhat már megújuló energiaforrásokból. Mindemellett a gazdaságilag fejletlenebb országoknak is nyújtanak támogatást, hogy azok se maradjanak le a fenntartható energiatermelés versenyében.

Sokat változtak az energiatermelési szokások az elmúlt évtizedekben. A megújuló energiaforrások használta nem véletlenül lett nagy divat globális szinten. A lehetőség többnyire minden nemzet számára adott, hogy fenntarthatóbbá tegye energiaszektorát. De milyen módon alakul át egy nagyhatalom- és miként egy fejlődő nemzet energiapolitikája?

Ahhoz, hogy egy ország megújuló energiaforrásokat használva termelhessen energiát, meg kell felelni néhány követelménynek. Az egyik leglényegesebb kitétel, hogy az adott iparág számára megfelelőek legyenek a környezeti és éghajlati feltételek. A technológia fejlődése lehetővé teszi, hogy akár vízen úszó szélturbinákat üzemeltessünk, vagy saját házunkra szereljünk fotovoltaikus rendszereket. Szerencsére a megújulóenergetika elég sokszínű ahhoz, hogy a különböző éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodva használhassa ki a megújuló energiaforrásokat. Például a ködös, esős és szeles vidékeken ugyan nem hasznosítjuk hatékonyan a nap energiáját, azonban, ezzel ellentétben a szélturbináknak és a vízierőműveknek pont ezek a körülmények kedveznek. Csak okosan kell dönteni!

A megújulóenergetika történő befektetések mértéke az egekbe szökött az elmúlt évtized során. Addig, amíg az ezredforduló elején még a nap energiájának energiatermelési célokra történő felhasználásával kapcsolatban az emberek húzták a szájukat, s az üvegházhatás negatív következményein egyesek csak mosolyogtak; mára teljesen megváltozott a helyzet. 2015-ben 329 milliárd dollárt költöttek világszerte a megújulók-iparára, idén pedig még nagyobb mértékű befektetéshullám várható. Az elektromos autók elterjedésével a közlekedés okozta szén-dioxid-kibocsátás is fokozatosan mérséklődik. A zöld energia felhasználásában jelenleg Németország az éllovas, ahol a megtermelt energia közel harminc százaléka származik megújuló energiaforrásokból.

Az olyan kevésbé fejlett régiók, mint Afrika egyes részei, saját erősforrásból nehezen lenne képes tartani a lépést a fejlettebb nemzetekkel a fenntartható erőforrásmenedzselésben. Szerencsére a megújuló energiatermelés „versenye” nem az egymás közti különbségek növeléséről szól. Mindinkább úgy képzelhetjük ezt el, mint egy olyan versengést, ahol mindenki igyekszik segíteni a másiknak, hogy együtt érjenek célba. A cél pedig nem más, mint a károsanyag-kibocsátásmentes jövő. Az elmúlt hónapokban több olyan esemény is történt, ami ezt igazolja. Például a franciák 33 millió dollár értékű fotovoltaikus rendszert építenek Kenyában, ahol az ellátásbiztonság még gyerekcipőben jár. A fejlődő nemzetek esetében – mint amilyen hazánk is – szintén nagymértékű felzárkózást tapasztalhatunk. A különböző támogatási rendszerek segítségével a közepesen fejlett országokban is folyamatosan bővül a megújuló energiaforrásokat kiaknázó erőművi portfólió. Magyarországon további segítséget jelenthet a felkészült energetikai vállalatoknak METÁR, azaz a megújuló energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer, ami 2017-ben fog életbe lépni.

Az olyan energetikai vállalatok pedig, amelyek a zöld energia hasznosításával is foglalkoznak, az elmúlt évek tapasztalatai szerint a tőkepiacon is sikeresek. A befektetők számára rendkívül vonzó, hogy egy olyan iparág részesei lehetnek, amely globális szinten nem csupán elfogadott, de tendenciózus fejlődést mutat, és a fenntartható fejlődést segíti elő. Egyes vállalatok zöld kötvény-kibocsátása során – mint ami a dán Dong Energy esetében történt, 2016 második negyedévében – olyan is előfordult, hogy a vállalat részvénykibocsátásának jegyzési időszakában jelentős, (a Dong esetében 1,6 millió dolláros) túljegyzés történt.

Az iparág fejlődése a munkaerőpiacon is kedvező lehetőségeket teremt. A szén felhasználása és a széntüzelésű erőművek száma is egyre kevesebb világszerte. Az elöregedett erőművek pótlása komoly feladat, ami így számos munkahelyet teremt. Az új erőművi egységek esetében nem csak a létesítés folyamata igényel nagy mennyiségű munkaerőt, hanem azok üzemeltetése is, emiatt a megújulóenergetikai projektek folyamatosan szívják magukba a munkavállalókat.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

http://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr8111713081

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Elképesztő ez a bármilyen forrást, adatot, diagramot nélkülöző ctrlC ctrlV ámokfutás.

Szégyen.
@Éhes ló: Ott van a forrás a jobb felső sarokban. Valóban szokatlan, hogy valaki a saját elképzeléseit, gondolatait írja le, ez téveszthetett meg téged is. :)
@monsterrider: nos ha ő a "forrás" akkor csak azt tudom róla írni, hogy bolond likból bolond szél fú.
@Éhes ló: Honnan hiányoznak adatok, diagramok, kedves Éhes ló? Ha ennyire tájékozatlan vagy, arról nem a szerző tehet. (jöhet az önmagadat kimentő összefüggéstelen válasz)

Egyébként nem csak a fejletlen régiók kapnak támogatást, Románia is kapott a közel 300 milliárdot energetikai fejlesztésekre; és ők azért nem Kenyával vannak egy szinten.
@jönnekapocok: a szerző a postban nem kevés (megalapozatlan, forrástalan és adatolatlan) állítást követett el.
Ezek közül pár:

"A gazdasági nagyhatalmak éves energiatermelésének tíz-, húsz-, de akár harminc százaléka is származhat már megújuló energiaforrásokból."
"2015-ben 329 milliárd dollárt költöttek világszerte a megújulók-iparára.."

Melyek ezek és milyen energiatermelésre gondol a szerző, milyen források alapján?

"Az olyan energetikai vállalatok pedig, amelyek a zöld energia hasznosításával is foglalkoznak, az elmúlt évek tapasztalatai szerint a tőkepiacon is sikeresek."
Melyek ezek és milyen zóld energiára gondol a szerző, milyen források alapján, amikor a szoláripar összeomlott a kínai szubvencionált gyártás és a csökkenő kereslet okán?
A szélturbinák építását most állították le a németek, akik egyébként is komoly gondokkal kküzdenek a rendszerüzemeltetésben a sztochasztikus rendelkezésre állással betáplált és túlárazott zőldáramukkal.

Elképesztő ez a bármilyen forrást, adatot, diagramot nélkülöző ctrlC ctrlV ámokfutás itt már sokadjára.

Szégyen.
@Éhes ló: Szerintem alapvetően ez csak egy energetikai-fenntartahatósági blog, nem egy híroldal.

Ha kosármeccset nézel, ott sem mondják el Kobe Bryant minden pontja után, hogy életében hány pontot dobott, s hogy ezt az adatot honnan veszik. Ha ennyire érdekel, nézz utána.

Ha híradót nézel, ott is minden második szó után felkapod a fejed, hogy ezt vajon honnan tudják?

Én ismeretterjesztő írásoknak fogom fel az ilyen cikkeket, sok mindenről hallhat így az ember.
@jönnekapocok: egy post tartalmáról, minőségéről alkottam véleményt.
Nem első alkalommal.

Tele van megalapozatlan állításokkal, hamis megállapításokkal.

Ha a kosármeccsen négyméterest mond a kommentátor, vagy szabadrúgásról hadovál, elkapcsolsz és meg van a véleményed a közvfetítésről és a riporterről.
A hiradó is hiteltelen, ha általánosságokat, konkrétumokat nélkülözve ont eléd megalapozatlanságokat.

A post szerzőjét minősíti.

A világ energiatermelésének meghatározó részét még ma is belső és külsőégésű motorok szolgáltatják (szállítás, közlekedés, mezőgazdaság, áramtermelés motorokkal, gáz-olaj-gőz turbinákkal).
Mert bizony a közlekedéshez, szállításhoz (vízi szállításhoz is, légiszállításhoz is) mezőgazdasághoz is (mechanikai) energiára van szükség és a világ beépített mechanikai energiatermelő kapacitásának többsége belső és külső égésű motor, turbina mely mechanikai(mozgási) energiát állít elő.
Ezen a területen nincs szinte semmi zöldség (külsőégésű motorok esetében van minimális bio részarány, amikor erdőket, szemétből, szennyvízből termelt gázt tüzelnek el a motorok meghajtásához).

Mások ezen a fogalmon a hő és a villamos energia termelést értik.
Ezen belül sem éri el a szerző által idézett értékeket a megújuló részarány, mert az ipari hőtermelés alapvetően atom és fosszilis alapú, ma még elenyésző a biogáz, biomassza hőtermelésbe vonása.

Kizárólag a villamos energia termelésre lehet talán igaz a szerző állítása,
bár a 30%-ot nem érte el még a németeknél sem ez az érték (alulról közelítette az eltelt években).

De mindez nem derült ki a postból.

Ez a pár példa is mutatja, hogy a fogalomhasználaton, adatokon, forrásokon mennyi minden múlik.

Ezért szokták ezeket (mérnökök, szakértők) még a tudományos ismeretterjesztésben is pontosítani, adatolni, forrásokkal alátámasztani, mert nem mindegy mi mennyi.

Példaként itt egy forrásként idézhető cikk:
atomenergiainfo.hu/tudastar/a-megujulo-energiaforrasok-valos-tukre

De akit érdekel, az egyetemi és egyesületi anyagok között is találhat nem keveset:
www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_Energiaellatas_alternativ_energiaforrasok_hasznositasa/ch01s02.html

Nos ezek nevezhetők tájékoztatásnak, még ha külön-külön is tartalmaznak vitatható megállapításokat, vagy olyan forrásokat, adatokat, melyekben nincs tudományos konszenzus.
De legalább törekedtek a közérthetőségre, adatoltságra, pontos fogalomhasználatra.
Ez egy szint.

Ez a blog és post pedig nem az.
Nyomorúságos.
@Éhes ló:
Ahaaa, mindent értek. :) Szóval a saját oldal promózására ment ki a játék. Okos! :)

A szokásos, "mindenki hülye, csak én vagyok a helikopter" hozzáállásból kikövetkeztethettem volna.

Nem mondom, hogy butaságokat írtál, mert nem, sőt, de a blogokat nem is ezért olvassa az ember, hogy az ott leírtakra hivatkozzon később.

Várjuk a következő posztot! A múlt héten nem volt, mikor érkezik a következő?
@jönnekapocok: Tévedsz, vagy hazudsz.
Egyik sem a "saját" oldalam, hanem kettő, a neten fellelhető párzer körül, mely képes szakszerű leírásokat adni az érdeklődőknek.
Példaként idéztem őket.