2016 tavasza a nukleáris balesetek szörnyű évfordulója

2016. március 18. 14:09 - CHIKANSPLANET


chikansplanet_20160316_chernobil_fukusima_2.jpgAz önfenntartó rendszerek közé sorolható maga az élővilág is, amely képes a földi (emberi) élethez szükséges környezetet biztosítani, ám az erőforrások felelőtlen használata nem a fenntarthatóság felé, mindinkább a „felélés” irányába mozdítja társadalmunk életvitelét. A környezetet – legyen az természeti vagy épített – olyan mértékű károsodás érte a Csernobilban és Fukusimában történt atomkatasztrófák következtében, amit még hosszú évtizedekig érezni fognak a jövendő generációk. Az 5., illetve 30. évfordulójához érkezett fukusimai és csernobili katasztrófák jelentős területet és embertömegeket tettek ki krónikus sugárzásnak. A szennyeződés Ukrajnában, Oroszországban és Fehéroroszországban is mérhető a csernobili baleset után, míg a fukusimai katasztrófa következtében, egészen a 250 kilométerre lévő Tokió evakuálása is tervben volt. A környezet visszafordíthatatlan károkat szenvedett, a talaj ahol a lakosság számára az élelmiszert termesztik, vagy a tavak és folyóvizek, ahonnan az ivóvíz származik. Az ilyen esetek esélyének minimálisra csökkentése és a tanulságok nyílt levonása feltétele annak, hogy az atomenergia is a fenntartható energiarendszer része lehessen.

Szomorú évfordulókhoz érkeztünk, 30 esztendővel ezelőtt történt a csernobili szerencsétlenség, 5 éve pedig a fukusimai nukleáris baleset. A két katasztrófa több millió ember életét változtatta meg, a természetet ért szennyezés pedig még évszázadokig érezhető lesz. Több százezer embernek kellett tartósan elhagynia lakhelyét a Fukusima és Csernobil környéki területekről egyaránt. További milliók laknak valamely mértékben sugárszennyezett területeken, akik egyre kevesebb támogatásban részesülnek, az őket érintő védőintézkedésekre pedig egyre kevesebb pénzt szánnak, pedig csak a csernobili katasztrófa során - mivel a rektor tíz napig égett – több százszor annyi radioaktív szennyeződés került a légtérbe, mint a Hirosimára és a Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.

A fenntartható fejlődés érdekében számos energetikai fejlesztés történt. A fosszilis energiahordozókról való áttérés előbb az atomenergia kiaknázásával történt előrelépés, majd a megújuló energiák felhasználása további lehetőségekkel kecsegtetett a környezettudatos energiatermelés terén. 

Az atomenergia békés célú felhasználása, tehát az irányított láncreakció gőzturbinás energiatermelő rendszerek meghajtására történő felhasználása, az elmúlt tíz évben a világ áramtermelésének 15 százalékát biztosította. A hatékony felhasználás ellenére felemás az atomenergia megítélése. Előző blogbejegyzésemben kitértem a kritikus gondolkodás legfőbb elemére, a „big picture”-re. A bevált módszerek sikeres alkalmazása összességében abban az esetben van hatékony hatással a fenntartható fejlődésre, ha a pozitívumok melletti negatív, kártékony hatások nincsenek túlsúlyban – vagy egyáltalán nincsenek – a folyamat során. Jelen esetben, míg a fenntartható fejlődés egyik szegmense előremutató fejlődést mutat, addig a másikat komoly veszteség éri.

A Kijevtől 130 kilométerre épült reaktor négyes blokkját két robbanás rombolta szét. Mivel a környékről csak másfél napos késéssel kezdődött meg az evakuálás, a kitelepített túlélők az egészségkárosodás mellett mentális zavarokkal is küzdöttek. A balesetben több mint félmillió embert ért erős sugárzás. A jövő miatti aggodalom – a rák kockázatától és az utódokra örökített genetikai hatásoktól való félelem – az életük része lett. 30 évvel a baleset a környező területeken élők még mindig hivatalosan szennyezettnek tekintett területeken laknak Ukrajnában.

A japán Fukusima Daiicsi atomerőműben 2011 márciusában történt katasztrófa okozója a közelben történt földrengés és az azt követő cunami együttes romboló hatásai voltak. Három reaktorban, a teljes zónaolvadás következtében a nukleáris üzemanyag hűtővize szivárogni kezdett, ezáltal nagy mennyiségű radioaktív szennyezés került a környezetbe. A környékbeli lakosság kései- és nem megfelelő tájékoztatása miatt az érintettek – arra számítva, hogy hamarosan visszatérhetnek otthonaikba – háziállataikat és haszonállataikat sorsukra hagyva, az esetlegesen őket ért sugárszennyezés káros és maradandó egészségügyi hatásaitól tartva hagyták el a szennyezett térséget.

Egyes becslések szerint a fukusimai baleset által okozott szennyeződés mértéke a csernobili katasztrófához hasonlítható, mindkét esetben a környékbeli földeken mért radioaktivitás több generáció életére hatással lesz.

A fenti két katasztrófa eltérő természetű – míg Csernobilban egyértelműen emberi mulasztás okozta a balesetet, addig Fukusimában elsősorban a természeti jelenségek összjátéka vezetett a katasztrófához. Ez nem jelenti azt, hogy az atomenergia feltétlenül rossz és elítélendő! Egy fenntartható energiarendszernek erre az energiaforrásra is szüksége lehet, de a tanulságokat a két sajnálatos esetből le kell vonni. Ha ezt megteszik az illetékesek, tovább mérséklődik a fenti balesetek bekövetkezésének esélye, és az atomerőművek még évtizedekig jelentős elemei lehetnek a globális energiarendszereknek.



Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr778492668

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KissGecihuszár 2016.03.19. 11:16:00

Így igaz, nem lehet ex caterda ellenségnek kikiáltani az atomenergiát, de az viszont 100%-ig biztos, hogy nem lehet, nem szabad mindenütt, minden energetikai igény maradéktalan kielégítésére csak és kizárólag az atomot segítségül hívni. Mert pl. 1-1 "zöldmezős" erőmű tervezésénél a lehető legfontosabb kell legyen az adott terület alapos földtani, geológiai kielemzése, azaz mennyire földrengés érintett, s amennyiben igen, akkor kb milyen Richter skála szerinti földrengések előfordulása valószínűsíthető az adott területen. Japánban, mely ugye a világ leginkább földrengés veszélyesebb országa, nos ott eleve felér egy oroszrulettel majd mindegyik erőmű léte, ugyanis -mint ahogy az Fukoshimában történt- ott ugye nem is a földrengés, hanem az azt követő cunami pusztított. Épp ezért a tenger/óceáni pari erőmű építkezéseket tényleg csak a leg földrengés biztosabb területeken szabadna engedélyezni. És persze sokkal intenzívebben kéne a decentralizált, azaz 1-2-3 település energiaigényét kielégíteni képes, a minden településen megtalálható 10-20kV-os hálózatra termelni képes solar és/vagy 2. generációs biogáz, (szél) erőművek mielőbbi kellő penetrációjának irányába elindulni, mert ezek építési költsége messze kisebb, mint egy -akár Paks 2 méretű- atomerőművé, nem is beszélve az ott keletkező, különböző szintű radioaktív anyagok hosszú évtizedeken át tartó ártalmatlanításának addicionális költségeiről. ja és még az atomerőműtől induló nagyfeszültségű légvezeték, trafó, elosztó hálózat kiépítése, annak fenntartása, hálózati veszteségei, környezeti hatásai, annak opportunity costja sem 0!!

röf 2016.03.19. 11:40:46

Hát igen, alapvetően egyetértek.
A fukusimai probléma végső soron az áramkimaradás-okozta hűtés elégtelensége miatt, ill. a dízel generátorok üzemképtelensége miatt következett be. Lehet persze emberi (tervezői, üzemeltetői) hibának tekinteni, de ilyen valószínűségű orosz rulettet bárki bevállalhatna. Jó nagy pisztolytár kellene hozzá.
A csernobili katasztrófáról illik minden április 26-án megemlékezni, de elrettentésül csak a megrögzött szélkerék fanok emlegetik.
Ugyanis az a reaktor az összes konstrukciós bajával, a grafitmoderátorával, a pozitív üregtényezőjével együtt még ma is üzemelne, ha nincs az az elfuserált kísérlet, sőt, még azt a kísérletet is végre lehetett volna hajtani baj nélkül, ha képzettebbek és rutinosabbak az operátorok. De hát bénítottak minden fontos védelmet, és nem ismertek föl fontos, reaktorjellemzőkből adódó vészjeleket.
De ma már nem építenek ilyen típusú reaktorokat, "bolodbiztos", 3. generációs reaktorok épülnek. Persze szándékosan a világon minden tönkretehető, de tény, nem csak a napelem-gyártás fejlődik szakadatlan....
süti beállítások módosítása