A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség, az IRENA külön tanulmányt szentelt annak a kérdésnek, hogy milyen makroökonomóiai hatása lesz, ha a világ 2030-ra megduplázza a megújuló energiaforrások arányát a globális energiamixben. Az alábbiakban a négy legfontosabb előrejelzést szeretném bemutatni, amelyek a GDP-re, a globális jóléti mutatókra, a munkaerőpiacra és a nemzetközi energiakereskedelemre vonatkoznak. Előre bocsátanám, hogy merész megállapítások következnek.

Nemrég jelent meg a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) Renewable Energy Benefits: Measuring The Economics című jelentése, amelyben azt mérték meg, hogy milyen makroökonómiai hatása lesz annak, ha a világ 2030-ra megduplázza a megújuló energiaforrások arányát a nemzetközi energiamixben. Az alábbiakban a tanulmány négy fő eredményét olvashatják, de ha valaki a teljes anyagra kíváncsi, az is elérhető mindenki számára, innen.

Elsőként vegyük a gazdasági változásokat. Az IRENA szakembereinek számításai szerint a megújulók részarányának megduplázása önmagában 0,6-1,1 százalékos globális GDP bővülést eredményezne. Ez nagyjából 700-1.300 milliárd dollárt jelent, amit elsősorban a megnövő befektetések, illetve ezeknek a gazdaságba történő továbbgyűrűzése okoz. Fontos kiemelni, hogy ha az átállás együtt jár ipari oldalon egy nagyobb mértékű áramigény-növekedéssel is, akkor ezek az értékek még magasabbak is lehetnek.

A második fontos változás, ami nem mellesleg a GDP növekedésénél is jelentősebb javulást jelent, az a globális jóléti mutatók emelkedése. A tanulmány alapján a 2030-ra kitűzött célok megvalósulása 2,7 százalékos javulást jelentene, amit elsősorban a következő területeken lehetne érezni: fogyasztásra és befektetésekre alapuló gazdasági mutatók; növekvő oktatási és egészségügyi kiadások; a fogyasztási értékek és a károsanyag-kibocsátás alapján mért környezeti hatások. Ahogy a GDP-nél, úgy itt is jelentős különbséget jelentene a villamosítás, a mostani esetben ráadásul tisztán látszik, hogy a fűtés és a szállítás területén lehetne a legnagyobbat előrelépni, a 2,7 százalékos bővülésről egészen 3,7 százalékig.

A harmadik fontos terület a munkaerőpiac. Az IRENA tanulmánya szerint 24,4 millió új munkahelyet jelentene a már említett átállás, elsősorban a már ma is működő szektorokban, így például a víz- és napenergia-iparban. A megújuló energia értékláncán azonban számos további résztvevő is szerepel, így például az üzemanyag ellátási, az eszközkészítési vagy a kivitelezési szektor.

Végül pedig az energiaimportőröket és exportőröket említi a tanulmány, akiket szintén jelentősen fog érinteni a változás. A fosszilis energiahordozók kereskedelme várhatóan csökken majd, míg a megújulók térnyerése új piacok létrejöttét is magával hozza. Ezzel kapcsolatban érdemes megnézni Izland példáját, ahol még a döntéshozók számára is meglepő módon befolyásolta a megújulók alkalmazása a gazdaságot.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!