A Harvard Business School felmérése közvetlen kapcsolatot mutatott ki a mélyreható fenntarthatósági programok következetes megvalósítása és a cégek versenyképessége között. A hatékonyságot és fenntarthatóságot szolgáló lépések számos cégnél produkáltak jelentős eredményeket, egyes vezetők azonban még mindig bizonytalanok a kérdésben; elsősorban a programok gyakorlati megvalósításának mikéntje szokott gondot okozni. Az alábbiakban pontról pontra átvesszük a szükséges lépéseket a fenntarthatósági intézkedések szükségességének felismerésétől a program megvalósítása utáni eredménykövetésig.

A Harvard Business School által végzett felmérés egyértelmű kapcsolatot mutatott ki az alaposabban kidolgozott, hatékonyabb fenntarthatósági programok és az egyes vállalatok versenyképessége és profitabilitása között. Másképpen mondva minél mélyrehatóbb egy cég fenntarthatósági programja, annál nagyobb nyereséget lesz képes realizálni. Erre jó példa az Unilever: a cég kifejlesztett egy kevesebb vizet használó tisztítófolyadékot, amivel elképesztő tempóban tudta növelni eladásait, különösen a vízhiánnyal küzdő területeken.

A mostani tapasztalatok alapján pedig kijelenthető, hogy az, amit régen dicséretes zöld törekvésnek könyveltek el, mára alapvető fontosságú, a versenyképességet meghatározó intézkedésekké fejlődtek. A fenntarthatósági programok tehát nem csak felületes lépések, hanem a vállalatok legmélyebb működési szintjéig érő csomagok, amelyek ennek megfelelő arányú eredményekkel is járhatnak megfelelő kivitelezés esetén. Sokan viszont pont a gyakorlati résznél akadnak el, mivel bár tudnak a cégek mára már közhellyé vált fenntartható fejlődésbeli szerepéről, a megvalósítás mikéntjét nem látják át.

Érdemes ezért pontról pontra átvenni azokat a lépéseket, amelyek egy sikeres fenntarthatósági program bevezetéséhez szükségesek:

1. Meg kell ismertetni és értetni a fenntarthatósági programok hasznát, e nélkül nincs előrelépés. A McKinsey üzleti tanácsadó cég szerint ez nem szokott problémát jelenteni: a felmérésükben megkérdezett 340 felsővezető több mint 90 százaléka a kockázatkezeléshez – legyen az a vásárlói, a szabályozói vagy a piaci oldalról érkező kockázat – szükséges eszközként írta le a fenntarthatósági intézkedéséket.
2. Ezt követően ki kell jelölni azokat a célokat és prioritásokat, illetve mérési módszereket, amelyek a program alapját képezik, valamint meg kell becsülni a várható költségeket és bevételeket. A Nike például egyebek mellett a minőség, élettartam, költség és fenntartható termelés alapján osztályozza beszállítói áruit, ami a megrendelések méretét is meghatározza. Hasonlóképpen jár el a Wal-Mart is, akik az üvegházhatású gázok kibocsátását, a vízfelhasználást, a hozamot és egyéb faktorokat vesznek figyelembe egy tonna megtermelt áru kapcsán. Utóbbi lépés az Egyesült Államokban 3.5 milliárd dollárral csökkentette az élelmiszerárakat!
3. Az elméleti tervezést a gyakorlati megvalósítás követi, azaz meg kell találni a megfelelő ösztönzőket a célok megvalósítására. Fontos, hogy a programban kézzelfogható pontok szerepeljenek, mint például „a csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése X millió kilogrammal” és ne hangzatos, de üres frázisok: „a csomagolás okozta ökológiai lábnyom méretének csökkentése”.
4. Végül az eredmények mérése, és adott esetben a módszerek korrigálása, a nem megfelelők kivezetése, újak bevezetése kell, hogy következzen. Az Intel például külön pénzügyi elemzőt alkalmaz a fenntarthatósági programjuk eredményeinek értékelésére. Ha pedig a kitűzött célokat folyamatosan szem előtt tartva, az intézkedéseket következetesen megvalósítva jár el egy vállalat, az eredmények is jönni fognak.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!