Megfordulni látszik az a tendencia, amely alapján az állami szerepvállalás a fenntartható fejlődés elsődleges mozgatórugója, míg a nagyvállalatok pénzügyi aggályok miatt igyekeznek mellőzni a témát. A nemzetközi közösség együttműködése sok esetben akadozni látszik, miközben egyre több cég ismeri fel a fenntarthatóságban rejlő lehetőségeket, nem ritkán ágazaton belüli hullámot elindítva ezzel. A vállalati megközelítésekre természetesen hatással vannak a politikai döntések is, ami miatt egyre egyértelműbb, hogy a fenntartható fejlődés eszméinek globális bevezetéséhez a párizsi klímakonferencián mindenképpen megállapodásra kell jutnia a nemzetközi közösségnek.

Érdekes változás megy végbe a fenntartható fejlődés gondolatiságának nemzetközi helyzetében: míg az utóbbi évtizedekre a komolyabb állami és kevésbé lelkes piaci hozzáállás volt jellemző, ez az utóbbi években megfordulni látszik. A nemzetközi közösség összefogása – ami alapvető fontossággal bír a fenntarthatóság eszméinek terjedésében – egyre több helyen repedezik, amit a közel-keleti helyzet megoldatlansága, a görög válság Uniós kezelése, a Dél-kínai-tengerhez kapcsolódó határviták és sok egyéb konfliktus is jól mutat.

Ezzel szemben mind több és több vállalat ismeri fel a fenntartható fejlődésben rejlő előnyöket és lehetőségeket, és vezet be ennek megfelelő intézkedéseket vagy köt ágazati, némely esetekben akár szektorokon átívelő megállapodásokat is. Egy piacvezető cégcsoport esetében ráadásul ez egy ágazaton belüli hullámot is elindíthat, ahogy a Marks & Spencer és az Unilever példái jól mutatják. A két nagyvállalat sikeresen működött együtt partnereivel annak érdekében, hogy a hűtő egységek gyártásánál mellőzzék a fluorozott szénhidrogének használatát, megállítsák az élelmiszer-pazarlást és fellépjenek az esőerdők védelme érdekében. Eközben a General Motors számos amerikai közműszolgáltatóval dolgozik együtt egy országos elektromos töltőhálózat kialakításán, ami a fenntartható fejlődésben úttörő szerepet játszó, elektromos közlekedési eszközök nagyobb társadalmi elfogadottságát hivatott elősegíteni.

Természetesen az összkép nem ilyen egyszerű, nem lehet a „felelőtlen államok-felelős cégek” szintre leegyszerűsíteni a helyzetet, kiváltképp mivel a kettő együttműködése határozza meg a fenntartható fejlődés eszmeiségének jövőjét. A jelenlegi helyzetet is több tényező idézte elő, hiszen a megújuló energiaforráshoz kapcsolódó technológiák fejlődése, az Obama elnök által 2015 márciusában aláírt, „A következő évtized fenntarthatóságának tervezése” című rendelet, vagy a 2014-ben kijelölt, az évtized végéig szóló amerikai-kínai vállalások a fenntarthatóság érdekében, a cégek vállalásaira is hatással voltak.

Az idén novemberben megrendezésre kerülő párizsi klímakonferencián remélhetőleg további érdemi megállapodások születnek majd, amelyek közelebb hozzák egymáshoz a vállalati és az állami szféra képviselőit a fenntarthatóság témakörében. Már csak egy kicsi lökés kellene ugyanis a jó értelemben mindent elsöprő fenntarthatósági intézkedéshullám megindulásához.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!