IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) biomassza (10) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) Csernobil (1) csernobil (1) csomagolóanyagok (1) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (5) elektromos autózás (1) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (1) élelmiszeripar (3) élelmiszerpazarlás (3) élelmiszertermelés (4) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (1) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (1) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (44) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (24) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (49) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (9) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (2) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (17) fenntartható (3) Fenntarthatóság (3) fenntarthatóság (80) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (24) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (72) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (28) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (23) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (39) gazdasági növekedés (26) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (3) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (3) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (2) hulladékhasznosítás (16) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) Kína (8) kína (1) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (7) klímavédelem (49) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) környezeti cél (39) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (1) környezettudatos (2) környezetvédelem (2) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) légszennyezés (1) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (15) megújuló energiaforrások (84) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (1) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (2) műanyaggyártás (1) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (3) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (5) napenergia (41) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okos megoldások (1) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (224) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (1) Smart Energy Management (1) sport (3) stadion (1) Stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (36) szélerőmű (1) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (7) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (42) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (36) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (4) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (3) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

Alteo


CHP_index_existenceeconomy_20140711.jpgNagyobb lélegzetű kutatást publikált a napokban az Európai Bizottság házon belüli tudományos kutatóintézete, a Joint Research Centre a klímaváltozás lehetséges hatásairól. A globális felmelegedés okozta károk a 2080-as évekre (erre az idősávra szólt a kutatás) a 190 milliárd eurót is elérhetik, ez a jelenlegi uniós GDP-nek az 1,8 százaléka, a magyar GDP majdnem kétszerese. Mindehhez az kell, hogy a klímaváltozás következtében a Földön a jelenlegihez képest 3,5 Celsius-fokkal növekedjen az átlaghőmérséklet.

A jelentésben kilenc különböző ágazatban elemezték az éghajlatváltozás hatásait, beleértve a mezőgazdaságot, a turizmust, az energia-ágazatot, az aszályvédelmi- és a közlekedési infrastruktúrát. A modellezett forgatókönyvek szerint a legnagyobb veszteség Európa középső részét érheti, ahol a károk közel 70 százaléka realizálódik. Az Egyesült Királyság és Írország 5 százalék körüli veszteségre számíthat, míg Észak-Európát alig 1 százalékos veszteség érheti a negatív hatások miatt.

A kutatás négy eltérő klímaváltozási forgatókönyv mentén mérte fel a lehetséges hatásokat. Ezekből három azzal számol, hogy összesen 3,5 Celsius-fokkal növekszik az átlaghőmérséklet a 2080-as évekre, egy pedig az EU-s klímavédelmi célkitűzések teljesülése által mérsékelt 2 Celsius-fokos változását állította a kutatás középpontjába. A 3,5 fokos változás esetén három különálló szcenárió mentén vizsgálták a hatásokat: a referencia forgatókönyv a jelenlegi „business-as-usual” állapot mentén történő emissziós szint mentén számolt, ehhez képest készült egy „melegebb és szárazabb” körülményekre szabott változat, illetve egy „hűvösebb és csapadékosabb” verzió is.

A területi megoszlás alapján a kutatók 5 régiót határoztak meg Európában, ezekben külön-külön is vizsgálták a hatásokat.

CHP_countries_20140704.jpg
Mezőgazdaság

A referencia forgatókönyv szerinti szimuláció alapján a 2080-as évekre a gabonanövények terméshozama az unió átlagában körülbelül 10 százalékkal csökken, a leginkább sújtott dél-európai térségben viszont a visszaesés a 20 százalékot is meghaladhatja.
Amennyiben sikerül tartani az unió által óhajtott 2 Celsius-fok körüli átlaghőmérséklet-emelkedést, akkor a mezőgazdaság nem szenved el számottevő károkat, míg a referencia forgatókönyv melegebb változatában a prognosztizált több csapadéknak köszönhetően a termésátlagok még növekedhetnek is.

Energia

Az átlaghőmérséklet változása az energiaigényekre is hatással lehet. A referencia forgatókönyv szerint – elsősorban a csökkenő hőigényeknek köszönhetően – az unió egészére nézve akár 13 százalékkal is csökkenhet a fogyasztás. A felmérés szerint minden vizsgált régióban csökken majd az energiafogyasztás, kivéve a dél-európait, ahol a megnövekedett hűtési igények miatt közel 8 százalékkal több energiára lesz szükségük a lakosoknak.
A 2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedéssel számoló szcenárió esetében az energiaigény csökkenése valamivel kevesebb, csupán 7 százalék körül alakul.

Áradások, árvizek

A klímaváltozás az előrejelzések szerint gyakoribbá teszi és intenzitásukban is megnöveli az áradásokat. A referencia forgatókönyv szerint a 2080-as években az ezek által okozott károk a jelenlegi gazdasági és társadalmi állapotokat figyelembe véve elérhetik a 11 milliárd eurót évente. A veszélynek leginkább kitett területek az Egyesült Királyság és Írország, illetve Európa középső övének déli része. Ezeken a területeken összesen körülbelül 290 ezer ember lehet majd érintett. Az áradások a mindössze 2 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedéssel számoló forgatókönyv szerint is jelentős veszélyt jelentenek majd – ennek esetében évi 10 milliárd euróra teszik a károk mértékét.
Amennyiben a kutatók a társadalmi és gazdasági fejlődést is belevették a modellbe a károk ijesztően megugrottak: elérték a 98, illetve 68 milliárd eurót éves szinten.

Aszály, szárazság

A klímaváltozás Európa számos részén egyre gyakoribbakká teheti a több éven át húzódó aszályos időszakokat. Ez alól egyedül Európa északi része lehet kivétel. Az Európai Unió gabonatermesztő területeinek jelentős része, mintegy 700 ezer négyzetkilométer lehet aszályokkal sújtott terület évente a referencia forgatókönyv szerint. Ezek legnagyobb része – mintegy 60 százaléka – a dél-európai térségben koncentrálódik majd.

Erdőtüzek

Az erdőtüzek által érintett terültek nagysága is jelentősen növekedhet a 2080-as évekre a referencia forgatókönyv szerint, elérheti a 800 ezer hektárt. Ugyanakkor a modellezés azt mutatta, hogy a mindössze 2 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedés esetén a veszély jelentősen, közel 50 százalékkal csökken.

Közlekedési infrastruktúra

A klímaváltozás a szimulációk alapján a közlekedési infrastruktúrát sem kíméli majd. A keletkezett károk aránya akár 50 százalékkal is növekedhet a 2080-as évekre: ez évente akár 930 millió eurót is jelenthet, amely elsősorban a magasabb hőmérséklet által okozott, aszfalt és vasúti infrastruktúrában keletkezett károkból adódik majd. Hasonlóan jelentős lehet a hidakban áradások által okozott sérülések arányának növekedése is.
A vasúti közlekedésre a legnagyobb veszélyt a sínek melegedéséből fakadó vetemedések, illetve az özönvízszerű csapadékhullás (eső és hó) miatti sebességkorlátozások jelentik majd.
Ehhez járul még hozzá a tengerszint emelkedés – a szimulációban 1 méteres szintnövekedéssel számoltak –, amely mintegy 18,5 milliárd eurónyi közlekedési infrastruktúrát veszélyeztet közvetve vagy közvetlenül.
A fenti értékek ráadásul a jelenlegi infrastrukturális állapotokra vonatkoznak, a jövőbeni fejlesztések értéknövekedése ebbe a számításba még nem került bele.

Partvidék

A tengerszint megemelkedése az ár-apály jelenségre is hatással lesz. Ez – nem számítva a közlekedési rendszerekben okozott károkat – további mintegy 17 milliárd eurónyi kiadást jelenthet a 2080-as években. A legnagyobb károkat Európa középső övének északi része szenvedheti el, a jelenlegi éves károk értékének mintegy négyszeresére számíthatnak ezek az államok.
A pusztán 2 Celsius-foknyi átlaghőmérséklet-emelkedéssel számoló forgatókönyv esetében 14 milliárd eurónyi kárértéket számoltak a kutatók, ami szintén nem kevés.

Turizmus

A klímaváltozás nem csak károkat okoz, de bevételkiesését is eredményez – főleg a turisztika területén. Egész Európára vetítve mintegy évi 15 milliárd euróval csökkenthetnek a turisztikai bevételek. A kiesés legnagyobb elszenvedője a dél-európai térség lehet, a referencia forgatókönyv esetében évente 7 milliárd euróval kevesebb forrás érkezhet ide, még az optimista forgatókönyv a maga 2 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedésével is évi 5 milliárd eurónyi elmaradó turisztikai bevétellel számol.

Egyéb hatások

A nem szorosan vett gazdasági hatások között a kutatók elsősorban a klímaváltozás emberi egészségre, illetve a hőmérsékletváltozás környezetre gyakorolt hatásait modellezték. A halálozások aránya várhatóan növekedni fog, elsősorban a hőérzettel és a hőmérséklettel összefüggő okok miatt. Ez évente további 100 ezer halálesetet fog jelenti a 2080-as években.
A környezeti változás is szembeötlő lesz: számos növény- és állatfaj fog elvándorolni, a jelenlegi életterekről eltűnni.

Bár az eredmények elég elszomorítóak, egy fontos tanulság is van: ha megállítani talán nem is lehet a klímaváltozást, érdemes minden eszközzel küzdeni ellene. Gondoljuk csak át, mekkora különbség van a 2 és a 3,5 Celsius-fokos szcenáriók között. Minden foknak, minden lépésnek jelentősége van.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

http://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr256499221

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincs éghajlatváltozás.

Az EU azt sem tudja mennyi lesz jövőre a gazdasági növekedés nem azt hogy 2080ban mi lesz...

Most lehetett mutyizni egy kis pénzt kamu tanulmányokra.
Jégkorszak utáni felmelegedést próbálják beadni előbb, globális felmelegedés, majd klímaváltozás címén. Ideje lenne eldönteni, hogy most mi van!? Lehet, hogy ki sem haltak a dinoszauruszok? Rosszabbak vagytok, mint egy vallás, legalább a dogmáitokban legyetek következetesek.
Mekkora baromságok. Ültetünk tízmillió hóvirágot, és azzal ki is lesz egyenlítve a kiesés.
@glinolid: Pontosan. A klímaváltozás nagy buli, mára már egy óriási siserehad él belöle. Rinyálással, riogatással nagy állami, közpénzeket lehet szakítani, és jól meg lehet élni belöle. A veresenyszférában, ahol teljesíteni kell, a sok nagy "tudós" rögtön elvérezne, így marad az állami élösködés a többiek nyakán.
Tudjatok mi az a vadgesztenye-aknázómoly (Cameraria ohridella)? Es honnan, hogy es miert kerult magyarorszagra? Na majd ha ezt meg tudjatok valaszolni ti elvakult, bigott idiotak, akkor el kene kezdeni gondolkodni, hogy eleg-e a versenyszferaban dolgozni.
"a referencia forgatókönyv a jelenlegi „business-as-usual” állapot mentén történő emissziós szint mentén számolt, ehhez képest készült egy „melegebb és szárazabb” körülményekre szabott változat, illetve egy „hűvösebb és csapadékosabb” verzió is"
----------------------------

Már itt kiderül, hogy az összes következtetésük téves.

A globális átlaghőmérséklet emelkedése ugyanis az óceánok intenzívebb párolgása miatt nem szárazabb, hanem csapadékosabb időjárást eredményez.

Az elmúlt évszázad globális felmelegedése a termésátlagok jelentős növekedését hozta.

Az utóbbi 15 év stagnáló globális átlaghőmérséklete pedig a termésátlagok stagnálását eredményezte.

Tehát szimpla hazugság, hogy a globális felmelegedés éhínségeket okozna.

Épp ellenkezőleg: pont a globális lehűlés okozna katasztrófát, azaz százmilliók éhhalálát.
"A halálozások aránya várhatóan növekedni fog, elsősorban a hőérzettel és a hőmérséklettel összefüggő okok miatt. Ez évente további 100 ezer halálesetet fog jelenti a 2080-as években."
----------------------

Ez sem igaz.

A szélsőséges klíma miatti halálesetek túlnyomó része hidegben következik be.
Tehát a globális felmelegedés révén rengeteg ember menekülhetne meg a haláltól.