Mini vízerőművé alakul a toalett?
Napjainkban egyre több olyan kutatási projekt zajlik világszerte, amely a mindennapi életünkben már használt és megszokott eszközökre és tevékenységekre próbál energetikai megoldásokat telepíteni. Mivel életünk elengedhetetlen alapeleme a víz, nem véletlen, hogy ez az anyag is a kutatások előterébe került.
Legutóbb egy dél-koreai tudóscsapat talált egy izgalmas, új módszert arra, hogy miként lehet az áramló víz mechanikai energiáját elektromos árammá alakítani. Innen pedig már csak egy lépés, hogy minden egyes vécéöblítés energiatermelő folyamattá alakuljon.
Az ázsiai kutatócsoport alapvetően a dielektromos jelenség egy új megközelítésével kísérletezett, amikor azt fedezték fel, hogy akár már egy csepp víz áramlása is elegendő ahhoz, hogy felvillantson egy LED-es fényforrást. Ebből a felfedezésből kiindulva kezdtek tovább kísérletezni, és váltak egyre bizonyosabbá abban, hogy a technológia nagyobb léptékben is működőképes lehet. Innen pedig már csak egy lépés az eső és a háztartások vízvezetékrendszereinek befogása az energiatermelésbe.
Egy másik érdekes – igaz gyakorlati használat szempontjából talán kevésbé életképes – eredményre kínai kutatók jutottak a sós víz kapcsán. Ők arra jöttek rá, hogy amennyiben a sós vizet egy grafén-rétegen passzírozzák keresztül, a folyamat elektromos áramot termel. Nem kell persze megint atomerőműveket megszégyenítő kapacitásokat vizionálni. Egyetlen csepp tengervíz felhasználásával ugyanis alig 30 millivoltnyi áramot sikerült előállítani. Összehasonlításképpen – egy ceruzaelem másfél voltnyi villamos energiát biztosít.
Ez nem sok, de éppen a megoldás energiatermelésének kicsinysége villanyozta fel a tudósokat. Jelenleg az igazán hatékony hidroenergetikai megoldásokat ugyanis csak megfelelőn nagy méretben érdemes telepíteni (mondjuk elég csak a vízerőművekre gondolnunk), miközben számos olyan helyzet adódhat, amikor jóval kevesebb – megfizethető – energiára lenne szükség, az ehhez szükséges víz pedig rendelkezésre áll. Ezekben az esetekben nem kell majd más a kínai kutatók szerint, mint némi sós víz, és persze megfelelő mennyiségű grafén.
A grafén nanotechnológiai anyag, tulajdonképpen egy egyetlen atom vastagságú grafitréteg. Andre Geim és Konsztantyin Szergejevics Novoszjolov fedezte fel a manchesteri egyetemen, találmányukért 2010-ben fizikai Nobel-díjat kaptak. A két fizikus speciális ragasztószalag segítségével addig szedett le rétegeket egy grafittömbről, amíg sikerült arról egyetlen atomnyi réteget leválasztani.
Ugyan ezek a megoldások a klasszikus erőműveket egyelőre nem fogják kiváltani, azért érdemes figyelnünk a kutatók eredményeire. Főleg így a föld napja környékén.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
