IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) Allianz Aréna (1) ALTEO (4) alteo (6) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csernobil (1) Csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (1) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (4) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (6) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (1) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (45) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (24) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (49) energiewende (2) ENSZ (9) ensz (2) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (18) fenntartható (3) Fenntarthatóság (3) fenntarthatóság (85) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (25) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (75) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (28) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (24) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (39) gazdasági növekedés (26) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (3) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (17) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) Kína (8) kína (1) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (9) klímavédelem (49) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) környezeti cél (39) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (2) környezettudatos (2) környezetvédelem (2) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) légszennyezés (1) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (16) megújuló energiaforrások (85) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (3) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (5) napenergia (43) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (240) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sport (3) stadion (1) Stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (37) szélerőmű (1) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (42) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (5) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (3) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

Alteo

hulladék_föld.jpgA lakosság számának növekedése, a növekvő energia- és élelmiszerigény, illetve az egyre nagyobb mértékű károsanyag-kibocsátás megköveteli, hogy fenntarthatóbb életmódra váltsunk át, viszont a fogyasztói társadalomra jellemző állandó növekedés káros hatásainak megfékezésére nem elegendő ez a fajta változás, radikálisabb lépésekre van szükség. Attól, hogy ugyanakkora fogyasztás mellett a fel nem használt termékek, anyagok egy részét újra felhasználhatóvá tesszük, csak kis mértékben lassítjuk a folyamatot. Arról nem is beszélve, hogy nem minden anyag újrahasznosítható, tehát mindig lesz felesleg. Ezt a felesleget pedig csak úgy tudjuk csökkenteni, ha kevesebbet fogyasztunk, és ezáltal kevesebbet termelünk belőle.

Az idei évben augusztus 20-ára esett az „ökológiai túllövés napja”, ami azt jelenti, hogy már a nyolcadik hónapban elhasználtuk azt az erőforráskészletet, amelyet a Föld egy év alatt fenntarthatóan meg tud termelni. Tíz éve ez a dátum október közepére, húsz éve pedig november közepére esett, tehát elmondható, hogy a termelés – a növekvő fogyasztói igények mentén – folyamatosan növekedett. Ha csak nem történik valamilyen radikális változás, az ilyen mértékű növekedés egyre távolabb löki egymástól a keresletet és az ásványi anyag-, az olaj-, a víz- és élelmiszerkészletek „kínálatát”. Ennek elkerülésére hangzik a legjobb megoldásnak a fenntartható életmód, a fenntartható üzleti stratégia. És bár az élhetőbb jövő érdekében meghozott ilyen jellegű döntések egytől egyig dicsérendők, valószínűleg közel sem annyira hatásosak, amennyire szeretnénk.

Vegyük példának az újrahasznosítást. Kétségtelen, hogy sokkal jobb ötlet, mintha egyszerűen csak eldobnánk a feleslegessé vált termékeket. Viszont sajnos manapság még nem létezik elég olyan technológia, amely hulladékból nyersanyagot tud előállítani. Épp ellenkezőleg, az újrahasznosítás során sok esetben egyre gyengébb minőségű, korlátolt felhasználási lehetőségű termékeket hozunk létre, amelyek közül csak kevés tud versenyezni az újonnan előállítottakkal, így a termelés sem csökken jelentős mértékben. Ehhez sokkal inkább arra lenne szükség, hogy a fogyasztás mértéke is csökkenjen.

Másik példa a megújuló energia termelése. Bár alternatívát kínál a szénre vagy az olajra mint energiaforrásra, azt azért meg kell jegyezni, hogy a zöldenergia-termelés során is használunk fel energiát, ezáltal nem teljesen fenntartható ez a forma sem. Míg a század elején egy egységnyi kőolaj felhasználásával 100 egységnyi kőolajat lehetett előállítani (ennek mérésére szolgál az EROI mutató). Manapság, amikor a kőolajtermelés már jóval fejlettebb ipari háttérrel rendelkezik, ez a szám 20 és 40 között van, tehát jelenleg kevésbé hatékony a folyamat, mint régen. A földgáz és a nem hagyományos olaj kitermeléséhez köthető EROI érték 10 alatt van, a szélenergia maximum a 18-at éri el, míg a napelemek vagy a bioüzemanyag sem éri el a tízet. Ugyanis bár megújuló energiáról beszélünk, a szél- és naperőművek előállítása és üzemeltetése is energiát használ el. Amit szintén meg kell termelni. Ahogy az EROI mutató számai egyre alacsonyabbak, a készlet kitermelése annál kevésbé hatékony. Ez persze nem azt jelenti, hogy be kell csukni a boltot, és ezeket a technológiákat a polc hátsó részére kell száműzni, de mindenképpen fontos, hogy keressük azokat az új eljárásrendeket és technikát, amely képes az EROI-érték emelésére.

világvége.gif

Bár jól cseng a „fenntartható növekedés” kifejezés, hosszútávon nem tartható, így végső megoldásként sem tekinthetünk rá. Egyelőre még nagyon távolinak, ebből adódóan elméleti problémának tűnik, de a Föld készlete egyszer kifogy, és az újrahasznosítás nem fog elegendő tartalékot biztosítani a pótlásra. Éppen ezért lenne érdemes fontolóra venni olyan módszereket és megoldásokat, amelyek visszafogják a fogyasztást, ezáltal pedig a termelést.

Megdöbbentő ugyanis, hogy idén már az év harmadik harmadában elkezdtünk a következő évi készletből gazdálkodni. Ha eltekintünk attól, hogy a fogyasztói igények növekednek, és azt feltételezzük, hogy innentől kezdve minden évben augusztusra esik az ökológiai túllövés napja, kiszámolhatjuk, hogy 50 év alatt több mint 66 évnyi nyersanyagkészletet használunk el, igaz, ez a szám húsz éve még „csak” 58 volt. Ilyen számok mellett pedig talán belátható, hogy az újrahasznosítás mellett drasztikusabb változtatásokban is gondolkodnunk kell. Nem elég, ha fenntartható, amit teszünk, a nem megújuló forrásokhoz is új szemléletmóddal kellene hozzáállnunk.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

http://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr585649060

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nagyon szép poszt..

Kivel kellene kezdeni a visszafogást? Mert a lánc végén mindig egy-egy élő személy áll nem pedig szervezetek...

A Kínaiakkal, vagy a Szaúdiakkal, vagy velünk is... USA-t nem is említem mert evidens...?

Ki kellene nevelni egy új embertípust?

Vagy genetikailag erre vagyunk kódolva, mármint hogy mindig több kell...?

Csodálkoznék ha "békésen" oldódnának meg a fenti világproblémák.... remélem igazad van hogy a távoli jövőben lesznek majd égetőbb problémák....
Szerintem is itt a gond: az általunk teremtett, és lejárt szavatosságú világ fogalmai nem engedik látni a lehetőségeket - viszont a túlélés útja egyszerűen nem fér bele a rendszer szabályai által alkotott keretekbe. A sok okoskodás mellett írtam egy ilyen víziót, talán érdekes lehet:

hajnalvilag.blogspot.hu/2013/09/pandora-szelenceje.html
Mindig nagyszerű látni amikor egy bortermelő a vízivás mellett száll síkra.

Sőt a vízfogyasztás visszafogását propagálja.
Két és fél milliárd ember újra. Ennyi. A többlet egy száz éve zajló felső köri árulás eredménye.
Amit ma háborúra és élelmiszer tranzitra költenek a helyben termelés helyett, abból kijönne.
Az ember egy olyan gép, amely ha létrejön, fogyaszt, ameddig meg nem hal. A technológia olyan fejlett, hogy egyre kevesebb ember termeli meg az igényelt dolgokat. A hatékonyság növelés által létrejött profit jelenleg kivonásra kerül haszon néven.
Biztos vagyok benne, hogy ez politikailag lehetetlen. Vagyis az emberiseg ki fogja pusztitani onmagat.
Valoszinuleg a szokasos modon: amikor mar nagyon szar minden, akkor teret fognak nyerni a szelsojobbos partok, akik a problemakat a kinaikat/ciganyok/zsidok/...-ra fogjak, es haboruert fognak kampanyolni.
Elobb utobb nyerni is fognak => WWIII
A népességet kell 3milliárd alá csökkenteni, ha a mai európai életszinvonalon és felhasználási szinten akarunk élni. Ha az amerikain akkor 2milliárd alá.
@nomad:
@safranek:

Világ Malthus hívei egyesüljetek!
@Inimma: Szerinted ennyi embert hogy lehet foglalkoztatni, élelmezni ezen az életszínvonalon?

pl: Rettegünk az ipari élelmiszerektől, de bio gazdálkodással, helyi termeléssel nem lehet. Ha mindenki csirét, disznót tartana, mi lenne? Bűz, szennyvíz, stb.
Fűtsünk fával, mert az megújjuló, de akkor meg bele fulladunk a füstbe, és amit egy nap alatt elégetsz, az 20 év alatt nőtt meg (ez hol fenntartható)
Egyre kevesebben dolgoznak, mit csináljon a többi? Honnan lesz jövedelme megvenni a kaját? Dobjuk el a gépeinket és mindenki mennyen kapálni, kalapálni?

És még sorolhatnám.
@safranek: hu.wikipedia.org/wiki/Thomas_Malthus
A kínaiak tudtak valamit hu.wikipedia.org/wiki/Egyk%C3%A9z%C3%A9s
Max. behajtják az amerikaiak tartozását:)
A Vatikán is adja majd alább is az ősi mondásból: ahol kettőnek jut, ott jut háromnak is. Ez nem hit kérdése, sima matek. Üdv
"Épp ellenkezőleg, az újrahasznosítás során sok esetben egyre gyengébb minőségű, korlátolt felhasználási lehetőségű termékeket hozunk létre,"
Ez elég sok esetben csak szándék kérdése, tehát jó lenne, ha ezzel is lenne foglalkozva, hogy az újrahasznosulás hatékonyabb legyen.

Illetve az a jó a postban, hogy rendesen megfogalmazza, amit mindig is modtam, hogy miért nem működhet a folyamatos növekedésre épülő társadalom.
@safranek: Ennyi. A felesleges embertömeget leginkább oktatni kellene, és magasabb rendű célok érdekében felhasználni (kutatások, szociális munka, stb.). Persze akkor nem lehet rajtuk nyerészkedni.
@ColT: Mondjuk @Kedves Loránd x: pont erről írt. Akkor más is olyan hülye, mint én :)
Ja, zárógondolat : a kapitaliznmus a verseny révén valaha a fejlődést segítette. Mára azonban a verseny szerintem csak látszólagos, és ha nem is lenne az; a fejlődés gátja kezd lenni, mert csak a növekedés számít, a valódi eredmények nem. Látszateredményekkel meg kitörölhetjük.