Már megint egy klímamodell - mondhatnánk. És joggal. De mindenképpen érdekes, még akkor is, ha lehet, hogy egy-két éven belül egy másik kutatócsoport kideríti az ellenkezőjét. Mindenesetre amerikai kutatók most arra a következtetésre jutottak, hogy a sűrűn lakott, urbánus területek koncentrált energiafelhasználása nemcsak a közvetlen környezetet befolyásolják, de sokkal távolabbi régiókban is hatással lehetnek a klímára.

Az az állítás, hogy a városok és általában sűrűn lakott területek hőszigetekként működnek, és ilyen módon hatással vannak a közvetlen környezet hőmérsékletére, elég kézenfekvőnek tűnik. Ugyanezt kicsiben télen nap, mint nap megtapasztalhatjuk: gondoljunk csak arra, hogy a szellősebben lakott kertvárosi részekben mindig hidegebb van téli hónapokban egy-két fokkal, mint a sűrűn lakott lakótelepeken. Mindeddig azonban a klímakutatás nem igazán számolt külön e területek hőkibocsátásának globális hatásaival. Pedig már több évtizeddel ezelőtt felmerült a gondolat, hogy ezek az óriási hőszigetek befolyásolhatják a felettük mozgó áramlatokat, ezek közvetítésével pedig regionális és globális szinten hatással lehetnek klimatikus viszonyokra.

Az emberi energiafelhasználás hatása a föld felszínének hőmérsékletére globális szinten elhanyagolhatónak tekinthető: kevesebb mint 0,01 Celsius fok. Viszont a hőforrásoktól meglehetősen nagy távolságban több kontinensen is jól kimutathatók területek, ahol szignifikánsan gyakoribb a nagyobb, akár az egy fokot is elérő felmelegedés. A Nature Climate Change-ben nemrég közölt tanulmány szerint ennek egyik magyarázata az urbánus területek hatása lehet. Az ilyen sűrűn lakott, nagy energiafelhasználású területek Észak-Amerikában, Európában és Kelet-Ázsiában is jórészt fontos légáramlatok alatt fekszenek. Így lehetséges, hogy hőkibocsátásukkal távoli területeket is befolyásolni tudnak. Legalábbis e szerint az új modell szerint.

A hulladékhő közvetlen hatása a globális felmelegedésre ugyanakkor meglehetősen szerény: a potsdami Institut für Klimaforschung számítása szerint mindössze 3 százalék, ami persze az urbanizáció további erősödésével jelentősebb is lehet.Más számítási módszerek persze egészen más eredményhez is elvezethetnek, de ez a klímamodellek esetében egyáltalán nem újdonság.

Miért fontos ez mégis? Azért mert megmutatja, milyen összetett, sokszor még fel sem tárt hatások érhetik a Föld klímáját. A feladat pedig az, hogy annak ellenére, hogy teljes képünk még koránt sincs ezekről a hatásokról, biztos, ami biztos alapon cselekedjünk más most, például a városi és háztartási fűtési rendszerek korszerűsítésével.  

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!