IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (2) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (1) Allianz Aréna (1) ALTEO (3) alteo (6) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) biomassza (10) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Costa Rica (1) crowdfunding (1) Csernobil (1) csernobil (1) csomagolóanyagok (1) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (4) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (1) élelmiszeripar (3) élelmiszerpazarlás (3) élelmiszertermelés (4) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (1) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (1) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (43) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (24) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (49) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (7) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (3) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (2) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (1) faház (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (14) fenntartható (3) fenntarthatóság (76) Fenntarthatóság (2) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (24) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (70) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (1) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (27) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (23) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (39) gazdasági növekedés (25) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (2) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (3) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (2) hulladékhasznosítás (15) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (1) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (4) klímaváltozás (6) klímavédelem (47) klímavédelmi célok (2) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) környezeti cél (36) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (1) környezettudatos (2) környezetvédelem (2) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) légszennyezés (1) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (14) megújuló energiaforrások (81) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (1) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (2) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (3) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (5) napenergia (41) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (2) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (1) ökolábnyom (1) okos megoldások (1) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (218) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (1) Smart Energy Management (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (35) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (6) széndioxid (3) szénerőmű (1) szerverparkok (1) szmog (1) szolártechnológia (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (40) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (4) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (36) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (4) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (2) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

Alteo

A bomlás szatyrai

2012.11.16. 14:21

zacsko.jpgZacskó. Legyen műanyagból, papírból vagy szövetből, a modern, tömeges fogyasztás egyik nélkülözhetetlen kísérője. Az élelmiszerdiszkontok egyszerű nejlonszatyraitól az exkluzív márkaboltok esztétikai műremeknek számító papírzacskóiig igen széles a választék. Ami azonban ezekben a zacskókban egytől egyig közös, az az, hogy a létük súlyos kihívást jelent fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontból. És mint annyiszor a fenntarthatóság különböző kérdései kapcsán, itt is jól látszik, hogy nincs egyedül üdvözítő megoldás, ami varázsütésszerűen megoldja a problémákat. Természetes, lebomló alapanyag, többször felhasználható, környezetbarát – mind nagyon jól hangzik, de korántsem egyértelmű, hogy minden esetben az ilyen címkékkel ellátott darabok a valóban nyerők.

A csomagolóanyagok mértéktelen felhasználása a mai piacgazdaság vitathatatlan velejárója, ezen kár lamentálni. Hogy mindez miért alakult így, annak felgöngyölítése jó néhány szociológiai, gazdaságtörténeti, esztétikai vagy kultúrantropológiai értekezést kimerítene, éppen ezért messze túl is mutat e bejegyzés keretein. Így hát tekintsük a körülményt adottságnak. A kérdés, hogy a helyzetet hogyan lehet, érdemes kezelni a fenntarthatóság szempontjait figyelembe véve. És hogy még kezelhetőbbé tegyük a témát, koncentráljunk a csomagolóanyag-univerzum egyik speciális, de fajsúlyos szegmensére, a bevásárlószatyrokra.

Bővelkedünk az olyan elrettentő újságcikkekben, beszámolókban, dokumentumfilmekben, amelyek a milliárd számra felhasznált polietilén zacskókból keletkező szeméthegyekről, illetve több millió négyzetkilométernyi tengerfelületet beborító műanyag-foszlányokról szólnak.

Az Európai Bizottság is, mint minden jó ügy készséges felkarolója, látványos akcióba lendült – legalábbis szóban. Janez Potocnik tavaly még a polietilén zacskók uniós szintű betiltásának lehetőségét is felvillantotta. Idén tavaszra már a Bizottság is felismerte, hogy egy ilyen teljes körű tilalom összeegyeztethetetlen az EU egységes belső piacának szabályozásával. Arról az apróságról nem is beszélve, hogy 275 európai gyártó és közel 18 ezer munkahely kerülne így veszélybe.  A „versenyképes kkv-k támogatása” és „a világ legkörnyezettudatosabb régiója” két olyan alapvető brüsszeli varázsige, amelyek egyikéről sem mondhat le könnyedén a bizottsági kommunikáció. Így maradt a szokásos maszatolás: év végéig akcióterv készül. A jelenleg legvalószínűbb megoldásnak az tűnik, hogy EU-szinten kötelezik a boltokat az ingyenes nejlonzacskó-osztogatás megszüntetésére. Némely tagállam, például Olaszország egyébként már saját szakállára betiltotta a zacskók osztogatását, Írország pedig kötelezővé tette a díj fizetését a szatyrok után.

Ami azonban legalább ennyire izgalmas kérdés, az az, hogy a polietilén zacskókkal szembeállítható egyéb opciók mennyiben jelenthetnek megoldást. Az egyik út a fából vaskarikának hangzó bio-nejlonzacskó, amelyet gyártói biológiailag lebonthatóként hirdetnek. Ez közel ötven százalékban kukoricakeményítőből készül, abból a megfontolásból, hogy az majd meghozza a baktériumok étvágyát a zacskó teljes anyagának lebontásához. A gond csak, hogy kiderült: a lebomlás csak mesterséges körülmények között, magas hőfokon működik rendesen, de természetes környezetben a bioműanyag igencsak tartósnak bizonyult.

A másik nagy csoportot a valóban lebomló papír és pamut szatyrok képezik. Sokak szerint ezek jelentik a tényleges megoldást, ráadásul még esztétikusak is. Viszont itt is van egy bökkenő. Az előállításuk nagyobb környezeti terhelést jelent, mint a polietilén tasaké. Ezt pedig egyes számítások szerint csak úgy lehet ellensúlyozni, ha a papírzacskókat legalább háromszor, a pamutot pedig legalább egy éven keresztül használja a fogyasztó. Ehhez képest a papírt sokszor egyetlen használat után kidobják, és a pamutot is sokkal hamarabb lecserélik, mint egy év. Ilyen körülmények között pedig a mérleg már korántsem egyértelmű.

A zacskók nyúlós-szövevényes példája is jól példázza az egész fenntarthatósági problematika egyik fő rákfenéjét: a körülmények összetettsége miatt mindig feltételes módban lehet csak beszélni az első ránézésre üdvözítőnek tűnő megoldásokról is. Ettől még persze lépnünk kell: például úgy, hogy egy-két kicsi, és egyébként is becsomagolt termékhez nem kérünk zacskót egyáltalán…

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

http://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr604910187

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

A posztoló az írása végén rátapintott a lényegre! Nem szükséges az zacskó.....egy kicsit vissza kellene venni a kényelemből és vinni cekkert, kosarat, stb. magunkkal.... ez már működött itt kb. 30 évvel ezelőtt a "modern" kiskereskedelem előtt...
persze ehhez rá kell szorítani a multikat .- ez nem fog menni (?!)- hogy a zöldségespulthoz meg a pékáruhoz tessék élő embert állítani aki kiszolgál és akkor nem kell a vevőnek magának "zacskózni" az árut hanem a magával hozott tartóba teheti....és még sorolhatnám a példákat ..... a probléma nem technológia megoldást kíván, hanem társadalmita.... persze ezt nem Politically Correct kimondani : hogy tessék alkalmazkodni és visszaadni a kényelemből...a mai ember olyan megoldást "vár" ami kényelmes... nem is olyan butaság a zacskókat betiltani.......a kereskedelem meg majd alaklamzkodik és az szereplő-semleges lesz!!
csatlakozom az előttem szólóhoz. a hollandoknál már 20 éve nem volt trendi zacskót elfogadni az üzletekben. egyes speciális helyzetekre meg lehet papírt használni vagy más kreatív megoldást találni. pl. külön zöldségpult a közértben ahol külön mérnek és külön fizetsz - ez is teremt munkahelyet nemcsak a műanyag gyártás. vagy mégzöldebb megoldás: vásárolj zöldséget/gyümölcsöt a piacon, lehetőleg a termelőtől.