Étel versus üzemanyag

2012. augusztus 16. 09:11 - CHIKANSPLANET


Megismétlődhet a négy évvel ezelőtti bioetanol kontra élelmiszerellátás párharc


Étel versus üzemanyag - éhes?Az az érzése támadhatott az embernek az elmúlt napokban, mintha a négy évvel ezelőtti híreket olvasná. A rendkívüli amerikai aszály miatt már-már újabb globális élelmiszerválságot vizionálnak az újságírók és a nemzetközi szervezetek, és természetesen ismét előkerült a bioüzemanyag „bűnrészessége” egy esetleges gabonahiányban. Sajnos úgy tűnik, nem nagyon sikerült közelebb jutni az élelmiszer- és az energiaellátás fenntarthatósága közötti ellentmondás feloldásához. Főleg, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a közlekedési szektor emissziócsökkentésében és az alternatív üzemanyagok utáni hajszában a kukoricából előállított bioetanol a legjobb megoldás.

Az elmúlt ötven év legsúlyosabb aszálya miatt a kukoricatermés 38 százaléka számít rossznak vagy nagyon rossznak az USA-ban, míg a szója esetében 30 százalékos ez az arány. A helyzet olyannyira súlyos, hogy szövetségi mezőgazdasági minisztérium 29 államban rendelt el szükségállapotot. A kukorica ára meredek emelkedésnek indult, júliusban 23 százalékkal drágult. Ennek hatására pedig a nemzetközi gabonaárak is 19 százalékkal növekedtek.

Az ENSZ természetesen azonnal megkongatta a vészharangot, és egy újabb, a 2008-ashoz hasonló válság veszélyére figyelmeztetett a napokban. Az esetleges globális árrobbanás okai között a szokásos nagy hármast tüntették fel: rossz termés (most éppen az aszály miatt), nagyszabású bioüzemanyag-termelés és a piaci spekuláció. Az ENSZ odáig ment, hogy mezőgazdaságra szakosított szervezete, a FAO felszólította az USA-t a kukoricából készülő bioetanol gyártásának a csökkentésére. Azt egyelőre a szervezet ugyan elismerte, hogy még nincs vészhelyzet, de az amerikai aszály miatt a világpiac helyzete labilissá vált, ezért lehet veszélyes a bioetanol termelésének szinten tartása az USA-ban.

Az Egyesült Államok kukoricatermelésének 40 százalékát használják fel bioetanol előállításához. Ezt még egy George Bush elnök hivatali ideje alatt elfogadott kongresszusi meghatalmazás teszi lehetővé. A jelek szerint azonban nem kalkuláltak az élelmiszerpiaci következményekkel. Pedig azok szinte azonnal, 2008-ban megmutatkoztak, ismét jól rávilágítva arra, hogy milyen problémás kérdés is a fenntarthatóság. Az már más kérdés, hogy jelen helyzetben egyáltalán nem jelent biztos megoldást az élelmiszerválság megelőzésére a bioetanol-gyártás drasztikus leállítása sem. A bioetanol ugyanis immár nagyon fontos eleme a globális energiaellátásnak, így kivonása a forgalomból valószínűleg az olajárak hirtelen emelkedését eredményezné. Így pedig az élelmiszerárak nem a gabonahiány, hanem megnövekedett szállítási költségek miatt emelkednének az égbe.

Függetlenül attól, hogy az USA üzemanyagpolitikája mennyire elhibázott, vagy hogy a nemzetközi sajtóhisztéria és a pénzügyi spekuláció mekkora kárt, illetve pánikot tud okozni az élelmiszerpiacon, az jól látszik a mostani helyzetből is, hogy bármilyen üdvözítőnek hitt megoldás drasztikus alkalmazása veszélybe sodorhatja a fenntarthatóságot.

Kételyek pedig akadnak

Különösen annak a fényében, hogy az első generációs bioüzemanyagok kapcsán kialakult helyzet tipikus esete annak, hogy mi történik akkor, ha egy adott problémára egyetlen megoldást kiáltanak ki üdvözítő megoldásnak. Merthogy a kukoricából előállított üzemanyagok esetében pontosan ez történt: elhamarkodott iparfejlesztéssel – elsősorban az Egyesült Államokban – erre a technológiára tették fel az alternatívüzemanyag-termelés jövőjét a 80-as évek végén.

Pedig még manapság is ádáz viták zajlanak arról, hogy az első generációs bioetanol – főleg a kukoricából előállítotté – energiamérlegének enyhén pozitív volta elegendő-e ahhoz, hogy ez legyen a jövő alternatív üzemanyagelőállításának az alapja. A „kukoricás” üzemanyagnál ugyanis például a „cukornádas” változat és a biodízel energiamérlege is kedvezőbb. Hasonlóan érdekes kérdés, hogy a megtermeléshez használt hagyományos üzemanyagok és műtrágyák figyelembe vételével vajon valóban csökkenti-e, és ha igen, mennyivel a technológia az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Megoldás lehet majd persze a második generációs bioüzemanyagokra történő átállás. Hogy ez eddig nem történt meg sok okra vezethető vissza. Egyrészt a helyzet pont olyan, mint az internetes technológiák fejlesztése során látható volt – amíg nem maximalizálják a korai technikai megoldások által nyújtott profitlehetőségeket, addig nem nyúlnak a modernebb megoldásokhoz. Másrészt talán túl sok pénzt invesztáltak már eddig is az első generációs megoldásokba ahhoz, hogy a megtérülés előtt még legalább ugyanennyit öljenek a második generációs termékek előállításába. Hiába ez nem jótékonysági iparág.

Van itt még valami…

És ez már az egész bioüzemanyag kérdést érinti. Vajon nem lehet-e az, hogy a közlekedési szektor energiafelhasználásának és az emisszió-csökkentésére irányuló erőfeszítéseknek csak olyan eszköze a bioüzemanyagok promótálása, mint például a mobiltöltő kihúzására buzdítás az áramfogyasztás mérséklése esetében? Valószínűleg sokkal hatásosabban elérhetőek lennének a fenti célok, ha a településitől állami szintig ésszerűbb lenne a közlekedésszervezés, a logisztikai megoldások összeegyeztetése, vagy éppen a saját házunk tájánál maradva az egyéni közlekedési lehetőségek alaposabb mérlegelése.

Ezek együttese, kiegészítve a bioüzemanyagok és a hajtástechnika fejlesztésével együttesen talán valódi megoldást jelenthetnének a közlekedési szektor által generált energetikai és klímavédelmi problémákra. Ezek nélkül viszont jó eséllyel a bioüzemanyagok sem válthatják meg a világot.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
 

 

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr514715096

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kopi3.14 2012.08.16. 14:43:12

Primer forrásból származó bidízel elöállítása nem lesz CO2 semleges még jó ideig, mégis ezt eröltetik. Valakiknek sikerült nagyon ügyesen elültetni a bogarat, pénzestáskát a megfelelö, hozzá nem értö, szakértövel még csak nem is találkozó döntéshozók fülében/zsebében, s ezáltal a cél most a CO2 kibocsátás minél alacsonyabban tartása a közlekedésben. Hogy az iparban mi van, azt már nem eröltetik. Na meg a fent is említett, fogyasztáscsökkentés sincs oly nagoyn hangoztatva.

Makkasz 2012.08.16. 14:58:11

USAban legfeljebb jopgszabalyi felhatalmazas van a kukorica ethanol gyartasra valo felhasznalasara, nem 40, hanem 10%-a sem forditodik erre a celra.
A celluloz alapu ethanol gyartas (masodik generacios biouzemanyag), nem igazan gond regi beruhazasok megterulesenek szempontjabol, mert mindketto generacio cukorbol allitja elo az ethanolt (magyaran a cukor eloallitas zajlik csak maskent).
USA soha nem volt kukoricaexportor, kulonosen nem fejlodo orszagokba. USA jelentosen bovitette kukoricatermesztesi kapacitasait, ez a bovites jelentosen nagyobb, mint a biouzemanyagokra felhasznalt mennyiseg.
Viszont USA elelmiszeripara oriasi felhasznalo kukoricabol, mindenben (Cola, kenyer, kolbasz stb.) kukorica van.
A masodik generacios uzemnayagok enyhiteni fognak ezen a feszultsegen, de felhivom a figyelmeteket arra, hogy fejlodo orszagok kozul nem egy abban latja a GDP nbovelesaenek, joletnek megteremteset, a fejlodes utjat, hogy biouzeman=yag alapanyagot vagy biouzemanyagot termel (Namibia -Jathropa).
Az ehezes-biouzemanyag, magasabb elelmiszerar-biouzemanyag elnagyolt allitasok, szerintem olajlobbi finanszirozza az ilyeniranyu kutatasokat (lasd, most is szarazsag miatt no az ar, nem biouzemanayg miatt, es pont a biouzemanyag miatt is megnott termoterulet adja a lehetoseget az intezkedesekre, az elelmiszerhiany enyhitesere - ugyanis vesztesegert senki nem veti el a magot).

dez01 2012.08.16. 15:13:58

A kiszáradt kukoricából is lehetne 2. generációs bioüzemanyagot gyártani, megenni viszont nem lehet....

mrZ (törölt) 2012.08.21. 19:15:56

Az usa farmerek száma folyamatosan csökken. Ezt az üzemanyag termelés által keltett kereslettel és árfelhajtással próbálják lassítani, a termelési volument és a corn belt népességét megtartva.
A kukorica többször volt már használva mint gazdasági fegyver. Ha valahova célzottan exportálták vagy éppen nem, ott élelmiszerválságot generáltak vagy a termelést teljesen tönkretették, politikia-gazdasági változást kiváltva vele.
A kukorica mára a legfontosabb ipari növény lett, a technológiák licensze amerikai tulajdonú, a gépek is nagyrészt usa gyártásúak.
Az egész egy meglehetősen összetett/egymásra utalt, de elég jól működő rendszer lett. A volumen és az árutőzsde lehetővé teszi az árak manipulálását, és a készletek feletti ellenőrzést.
Az árakat idén az árutőzsdei lekötések miatti alacsony szintű szabad készletek hajtották fel. Kína van a célkeresztben?
süti beállítások módosítása